Üdvözöljük

„EZ A HELY MAGA A MÚZEUM!”

Egyetemi Vívóterem és Vívómúzeum, 1052 Bp. Semmelweis u. 2. I. emelet

Az első vívóegyesületek Széchenyi István és Wesselényi Miklós támogatásával Kolozsvárott és Pest-Budán alakultak. A Pesti Nemzeti Vívó-intézet 1825-től a Belvárosban több helyen is működött (Színház – Vörösmarty – téren álló Sebastiani-ház, Vigadó u. 4-6., Dorottya u. 2., Kéményseprő u. 135., a „Zöldpiacon lévő Heinrich –féle ház”). Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a Vívó-intézetet feloszlatták, és a Habsburg uralom csak az 1850-es évek végén engedélyezte az újraindítást. Ettől kezdve a belváros és környéke számtalan kisebb-nagyobb vívóteremnek adott otthont (a korabeli dokumentumok szerint csak a Váci utcában hat helyen – Váci u. 10., 16., 20., 36., 38., 50. szám, továbbá Ferenciek tere 5., 8., Városház u. 6., 18., Veres Pálné u. 20., Vas u. 9. Apáczai Csere J. u. 5. Bécsi u. 1., Lónyay u. 7., Múzeum krt. 10., Párisi u. 2., Petőfi S. u. 3., Rákóczi út 9., Révai u. 18. Semmelweis u. 2., 4., Széchenyi tér, Szervita tér 3. stb. ).

Ezekben a termekben és mesteriskolákban volt a bölcsője a magyar vívás utolérhetetlen hagyományainak, melyek azután folytatódtak és kiteljesedtek az 1930-as évektől létrejövő, az idősebb vívónemzedékének emlékeiben ma is élő klasszikus vívótermekben, mint a Károly (Tanács) körúti BVSC terem, a József nádor téri Vörös Meteor-Csepel terem, az Eötvös utcai Dózsa terem, a Pasaréti úti Vasas terem, valamint a Semmelweis utca Honvéd terem és az azzal közvetlenül szomszédos OSC terem (1930-51-ig BEAC, 51-57-ig Bp. Haladás, 1957-től – idén 61 éve – OSC vívóterem néven).

Sajnos ezek a hagyományos és klasszikus vívótermek a rendszerváltás környékén különböző okokból megszűntek, egy kivételével: az OSC Semmelweis utcai kis vívóterme 1930 óta folyamatosan vívóteremként funkcionál, jórészt eredeti állapotban és berendezéssel. Ez az ódon hangulatú hely az ország legrégebbi vívóterme, mely nem csak hagyományai és a legeredményesebb olimpiai sportág muzeális értékeinek és emlékeinek megmentése, de belvárosi elhelyezkedése és a már itt található muzeális értékek megőrzés miatt is ideális helyszíne egy Vívómúzeum kialakításának.

Az OSC vívóterem nem csak közel 100 éves működése és hagyományos berendezése, az ott fellehető tárgyi emlékek miatt érdemes megőrzésre és támogatásra, de olimpiai és világbajnokok sorát adta a vívósport számára, elég csak Kulcsár Győző, Juhász Katalin, Dömölky Lídia, Sákovics József, dr. Kausz István, dr. Nemere Zoltán, Gyuricza József, dr. Hámori Jenő és dr. Osztrics István nevét említeni, illetve olyan legendás edzők is dolgoztak itt, mint a világ vívósportjában is maradandó nyomot hagyó dr. Gerentsér László, dr. Bay Béla, Vass Imre, Szabó László. Sákovits József.

A Vívómúzeum kialakítása mellett a helyiségben működő régi vívóterem is tovább él, ahol az érdeklődők kipróbálhatják a vívást, illetve nevelő egyesületként, a kerekesszékes és veterán vívás otthonaként a clubhagyományok tovább élhetnek.

A vívás versenysporttá alakulása jórészt 3 nemzet nevéhez fűződik: Franciaország, Olaszország és Magyarország. A muzeális tárgyi emlékek legnagyobb része is szükségszerűen ebben a 3 országban lelhetők még fel, illetve a XX. század elején, közepén e 3 nemzet adta az olimpiai és világbajnokok zömét, itt éltek és dolgoztak a legkiválóbb, iskolát alapító vívómesterek is, akiknek tudására épülve terjedt el a korszerű sportvívás először Európa szerte, majd az egész világon.

A magyar vívók a FIE 104 évvel ezelőtti megalapítása óta mindhárom fegyvernemben számtalan olimpiai és világbajnoki címet szereztek, és bár a régi idők nagy bajnokai közül sokan már nem élnek, de jelenleg is van 20 élő olimpiai és több, mint 60 világbajnokunk!

Egy a központi helyen, a Belvárosban kialakított Vívómúzeum mellett szól a hagyományokon felül Németh Árpád vívómester páratlan vívógyűjteménye is, mely a világ 4 legrangosabb vívórelikvia gyűjteménye között van, és melynek méltó és állandó kiállítási helyet kell találni. Az évtizedek alatt létrehozott magángyűjteményből a Nemzetközi Vívó Szövetség is rendszeresen kér anyagot különböző kiállításokra, sőt néhány évvel ezelőtt ajánlatott tett a kollekció megvásárlására, azonban Németh Árpád itthon szeretné tartani élete munkájának gyümölcsét.

Németh Árpád, csakúgy, mint a régi bajnokok örökösei és a mai bajnokok, nem szívesen válnak meg becses tárgyaiktól és emlékeiktől, ezek a tárgyak számukra nemcsak anyagi, hanem eszmei értékkel is bírnak. A múzeumi tárgyak átengedése tehát bizalmi kérdés is, így csak olyan múzeumnak adják oda vagy kölcsönözik ki, amelynek kialakítása és vezetése biztosíték számukra a gondos megőrzése és a vívás hagyományainak messzemenően előtérbe helyezésére.

A Vívómúzeum elsődleges feladata a magyar és nemzetközi vívósport tárgyi emlékek gyűjtése és kiállítása (a párbajvívás sportvívássá alakulásának emlékei, illetve a sportvívás legjobbjainak muzeális értékű tárgyai). A Vívómúzeum alapja Németh Árpád gyűjteménye, de a Vívómúzeum kezdeti lépéseinek hírére már érkeztek felajánlások egyéb relikviák átadására (dr. Bay Béla, dr. Mendelényi Tamás, Mendelényiné Ágoston Judit, Rerrich Béla és dr. Nedeczky László hagyatékából)

A múzeum másik fő feladata egy átfogó digitális adatbázis kialakítása és karbantartása. Az interneten számtalan helyen és formában elérhetőek régi, akár több, mint 100 éves filmfelvételek és videók, melyek nemcsak segítenek megőrizni az emlékeket, hanem a jelenkori és a jövő vívóinak is példát mutat, és a megváltozott és állandóan változó technika mellett is tanulni lehet belőle. Ugyanígy elengedhetetlen a vívómesterek iskoláinak archiválása, hiszen a legendás iskolaalapító mesterek technikája is örök értéke a vívósportnak.

Emellett számtalan régi fotó is fellehető, sok esetben az idő múlása miatt már azt is nehéz kinyomozni, hogy mikor készültek és kiket is ábrázolnak. Nincs már halogatni való idő az emlékek felkutatására és archiválására.

Szükség van továbbá a világversenyek (olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság), továbbá az egyéb hagyományos nemzetközi versenyek pl. Rommel Kupa, Tokaj Express, Gaudini Kupa stb.) eredményeinek egy adattárban, egységes szempontok szerinti összegyűjtésére és digitális tárolására.

A múzeum helyszínéül szolgálhat a Magyar Vívó Szövetség sajtótájékoztatóinak, illetve a tárlatok megtekintése a magyar rendezésű nemzetközi versenyek, így különösen a 2019. évi kvalifikációs Felnőtt Vívó Világbajnokság kísérő programja lehet.

A múzeumi belső kialakításában, illetve a kiállítások rendezésére előzetes megbeszélések alapján számítunk a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai támogatására is.

A vívómúzeum legértékesebb darabjai a vívóterem klubszobájában kialakított tárlókban kapnak helyet, de a vívóterem falán, megfelelő tartókban elhelyezhetők a régi fegyveres, sisakok, kesztyűk, vívóruhák, valamint plakátok, képek, adatok, információk.

A fentiek szerint kialakított Vívómúzeum a jelenlegi kormány sporttámogatási rendszerére figyelemmel Nemzeti Vívómúzeummá válás reális cél lehet.

Keresztessy József vívóterme 1880 körül

Fodor Károly vívóterme a Koronaherceg (ma Petőfi S.) u. 4. szám I. emeletén az 1900-as évek elején