Chappon Lajos (1802.01.29-1878.01.25.)

Kategória:

Leírás

Chappon Lajos

  1. január 29. Bergamo – 1878. január 25. Kolozsvár

Chappon Lajos francia származású magyar vívómester.

A francia származású Chappon Lajos 1802. január 29-én született az olaszországi Bergamóban. 15 évi katonai szolgálat után 1829-ben szerelt le, majd Pesten  vívásoktatásból élt. Vívómesteri oklevelét Bécsben szerezte meg.

A 19. század első felében még kevés olyan magyar vívótanár volt, akiktől az egyre népszerűbbé váló vívást a magyar nemesek elsajátíthatták volna, így Chapponon kívül Clair Ignác szintén francia, Friedrich Ferenc német és Gaetano Biasini olasz származású vívómester is Magyarországon telepedett le.

Pest-Budán hamar egymás vetélytársaivá váltak Clair, Friedrich és Chappon (Biasini Erdélyben tanított), mivel mindannyian önálló vívóiskola alapítására törekedtek. Chappon 1922-tól működtetett kis magániskolát, de fő tevékenységét a Széchenyi és Wesselényi alapította Pesti Nemzeti Vívó Egylet segéd vívómestereként folytatta. 1841 októberében nyithatta meg saját vívóiskoláját az akkori Rózsa téren lévő Kárász –házban (a mai Városház utca közelében). Ettől kezdve ő lett a pesti mesterek között a rangelső, aki az előkelőségek – többek között István főherceg – oktatójaként általános elismertségnek örvendett, de vívóiskolájába járt Petőfi Sándor és Jókai Mór is. 1842-ben, 40. születésnapja alkalmából 172 tanítványa és barátai körében látványos bemutatóval köszöntötték.

A szabadságharc kitörése után Chappon – Friedrich Ferenccel együtt – önként jelentkezett a bölcsészkaron szerveződő hadi tanfolyam vívóoktatójának, emellett honvéd főhadnagyként a nemzetőrség kiképzőtisztjeként is szolgált.

A forradalom leverése után a megtorlás különböző formáival sújtották, nem folytathatta hivatását, így a kemény éveket pesti kocsmatulajdonosként vészelte át, de 1853-ban például a Papnövelde u . 4. I. emeletén adott bérbe szobát diákoknak.

A kiegyezés után, 1873-ban Kolozsvárra költözött, a mai piac helyén 1873-ban felépült Tornavívóda mesterének nyerték meg, ahol halálig dolgozott.

Shappon Lajos elméleti vívómester is volt, aki tudását nem csak a gyakorlatban adta tovább. Első, német nyelvű könyvét 1839-ben jelentette meg, a Párbaj szabályai című munkája 1848-ban már magyar nyelven íródott.

Fiai, Samu és Károly szintén vívómesterként tevékenykedtek.

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Chappon Lajos (1802.01.29-1878.01.25.)” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.