Leírás

Filotás Ferenc (Debrecen, 1874. március 19. – 1951. Szerencs)

Huszárezredes, kora neves vívója, a Marosvásárhelyi Vívó Egylet egyik alapítója, 1934-36-ig a Magyar Vívó Szövetség ügyvezető elnöke, és az első hazai öttusaverseny szervezője.

Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, majd a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1902-ben mint tiszthelyettes kezdte katonai pályafutását, Érsekújvár, Vác, Bécsújhely és Budapest voltak állomáshelyei. 1906-ban a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredhez helyezték át, ahol a katonai alreáliskolában (a köznyelvben kadétiskola vagy cögeráj) tanított. 1910-ben egyik alapítója volt a Városháza kistermében alakult Marosvásárhelyi Vívó Egyletnek. Az első világháború kitörésekor a kassai 5. huszárezred parancsnokának nevezték ki. Később súlyos betegsége miatt 9 hónapig kórházban kezelték, felgyógyulása után a honvédelmi minisztérium lóügyi osztályán nyert beosztást. 1922-ben ezredesi rangban vonult nyugalomba.

Kora kiváló sportembere volt, úgy a vívósport, mint a lovassport terén sikeresen szerepelt, fiatal tiszt korában 13-szor egymás után nyerte az ezred, dandár és hadosztály tiszti akadályversenyét, és mint vívó szintén sok versenyen ért el értékes helyezéseket.

A köztiszteletben álló vívót 1934-ben megválasztották a Magyar Vívó Szövetség ügyvezető elnökének (az elnök 1932-43-ig Albrecht főherceg volt). Elnöksége alatt sok újítást vezetett be az edzőképzés, az egyetemi és középiskolai vívásoktatás területén, és néhány korát megelőző ötlete is volt, pl. a kétnapos válogatóversenyek megrendezése, a modern versenynaptár bevezetése (korábban csak ötletszerűen rendeztek versenyeket). Filotás elnöksége idején terjedt el Magyarországon a női vívás, ahogy a fegyvernemenkénti specializálódás is az ő nevéhez fűződik (addig mindenki minden fegyvernemben készült és versenyzett).  A párbajtőrgép bevezetése után szorgalmazta tőrben is a villanyfegyver bevezetését, és már 1935-ben, 20 évvel az első hivatalos villany világbajnokság előtt megrendezte az Első Gépzsűri Tőrversenyt.

Az 1936-os berlini olimpián a magyar vívók 3 aranyérmet szereztek (Elek Ilona, Kabos Endre, kardcsapat), azonban Frici bácsi a sikeres olimpia szereplés ellenére az év végén lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről.

Továbbra is szívügye maradt a sport, több, mint száz szakmai, elsősorban a vívással foglalkozó  cikke jelent meg a Pesti Hírlap, az Ujság, a Pesti Napló és a Szent György című sportlap hasábjain.

Fia, Filotás Tivadar huszárőrnagy (1903-1945) volt az első magyar öttusaverseny győztese, melyet 1927. április 21-én a Ludovika Akadémián szerveztek (a verseny főszervezője Filotás Ferenc volt), valamint ő volt az első magyar olimpiai résztvevőnk is, 1928-ban a stockholmi olimpián (28. lett). Filotás Ferenc lánya, Lili volt a magyar Rádió első bemondónője, unokája, ifj. Filotás  Tivadar a tihanyi babamúzeum egyik alapítója.

A Filotás családot, köztük az akkor már szélütötten ágyban fekvő Frici bácsit 1951-ben kitelepítették, vélhetőleg kitelepítetten, Szerencsen érte a halál.