Friedrich Ferenc

Kategória:

Leírás

Friedrich Ferenc (1816. március 19. Buda – 1895. február 7. Pest)

Az 1800-as évek egyik legnevesebb vívómestere.

A Budán, 1816. március 19-én született Friedrich Ferenc kezdetben Franciaországból 1780-ban bevándorolt apja, id. Friedrich (Frédéric) Ferencnél tanult. (Id. Friedrich vívóiskolája kezdetben a Színház (ma Vörösmarty) téren lévő Magyar Király Szállóban, majd 1839-ig a Reáltanoda utca 12. alatti Blaskovich ház helyén álló épületben működött.)

11 éves korától párizsi, bécsi és londoni vívóiskolákban tanult, 1833-tól atyja segédje, majd az ő visszavonulása után 1848-ig a Nemzeti Vívó Intézet vívómestere volt, ahol már 1830-ban magyar nyelven oktatott. Nála vívott többek között Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos is.

1848-ban Eötvös József közoktatásügyi miniszter kinevezte a pest egyetem vívómesterévé, ahol Chappon Lajos mellett az egyetemi hadi tanfolyam, december 15-től pedig a Magyar Hadi Főtanoda vívómestere is volt.

Ifj. Friedrich Ferenc a szabadságharc bukása után magánintézetben tanított és kocsmát, vendéglőt nyitott. Hal tér 4. számú házában, a Frigyes házban az első emeleten 1873-tól 6 évig Liszt Ferenc lakott, 1875-ben pedig ebben a lakásban alakult meg a Királyi Zeneakadémia. (A Zeneakadémia 1878-ban a Sugár (Andrássy) út 67. szám alá költözött, 1907-től otthona a mai Liszt Ferenc téri épület.) A Hal tér már nem létezik, az Erzsébet híd építésének vált áldozatául, emlékét már csak fényképek őrzik.

A kiegyezés után Friedrichet ismét kinevezték egyetemi vívómesterré, 1882-től halálig pedig a királyi család, elsősorban Erzsébet királyné vívómestere lett. A nők akkoriban kezükbe sem vették a „fleurette-et” vagy a „rapirt”, Erzsébet királyné azonban igazi sportlady volt, rendszeresen lovagolt, kirándult és tornázott, míg az 1880-as évek elején vívni támadt kedve. A királyné szívesen tartózkodott Budán vagy Gödöllőn, s ilyenkor Friedrich mester naponta órát adott neki és leányának Mária Valéria főhercegnőnek is.

Az öregedő Friedrich mester dr. Mező Ferenc az Új időkben 1933-ban megjelent írása szerint barátainak így mesélt a királyi vívóórákról:

– Soha életemben nem került annyi fáradtságomba a vívás, mint a királynéval szemben. Valahányszor pihenőt vezényeltem, hogy őfelségét kíméljem s magamat is kicsit kifújjam, a felséges asszony rendszerint mosolyogva jegyezte meg, hogy még nem fáradt s ismét en garde-ba állt. Hat negyed óráig egyhuzamban kellett vívnom a királynéval, s azután egy jó fél óra iskolát a királykisasszonnyal. Bizony nehéz munka volt!

Egy alkalommal annyira kimerült, hogy kénytelen volt letenni a fegyvert.

– Felséges asszonyom – szólt kipirulva – kénytelen vagyok kapitulálni!

– A győzhetetlen mester? – kiáltott fel nevetve a királyné.

– Nem Felség, a legyőzött mester!

A legenda szerint ez volt az első vereség, amit Friedrich életében elszenvedett, hiszen ahogy a halálról megemlékező korabeli lapok megírták, legyőzhetetlen vívó volt, az óriás termetű mester a pozsonyi országgyűlések idején Európa akkori első vívóit legyőzte.

Ifj. Friedrich Ferencet 1895. február 7-én érte a halál, utolsó útjára családja a Hal utcai házából kísérte.

 

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Friedrich Ferenc” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük