Hatz (Hátszeghy) Ottó

Kategória:

699total visits,1visits today

Leírás

Hatz (Hátszeghy) Ottó (1902. május 26. Branjevo – 1977. július 21. Budapest)

Világbajnoki ezüst- és bronzérmes tőrvívó, vívómester, katonatiszt, diplomata, hírszerző, Hatz József (Szepi bácsi) fivére.

Monarchiabeli katonacsalád gyermekeként születetett 1902. május 26-án a boszniai Branjevoban, apja Hatz Adolf, anyja Reimann Anna, akik mind a négy fiúgyermeküket katonának adták. Öccse, Hatz József szintén olimpikon tőrvívó, majd kiváló vívómester lett, többek között Rejtő Ildikó olimpia bajnok és Fülöp Mihály világbajnok  tőrvívók mestere.

Hatz József 1924-ben végzett a Ludovika Akadémián, majd 1928-ban a M. Kir. Toldi Miklós Sporttanár és Vívómesterképző Intézetben szerzett oklevelet.

Vívását a nyugodtság, pompás tempóérzék és hibátlan pengevezetés jellemezte. 1928-tól 1937-ig volt válogatott vívó, részt vett az 1928-as amszterdami és az 1936-os berlini olimpián, legjobb eredménye az 1931. és 1933. évi Európa-bajnoki tőrcsapat ezüst-, és az 1929. évi EB bronzérem, 1932-34-ig 3x-os egyéni tőrbajnok, illetve 1930-1936-ig 6x-os országos csapatbajnoki címet szerzett.

1932-től a Magyar Honvédség vezérkarában kapott különböző beosztásokat, majd katonai diplomáciai pályára lépett: 1941-ben Szófiába és Ankarába akkreditálták, mint katonai attasé. Gyorsan jó kapcsolatot alakított ki külföldi kollégáival, köztük az angol hírszerzés tagjaival is. Egyiküktől küldeményeket is átvett a Magyarországon tartózkodó lengyel menekültek részére, sőt arra is vállalkozott, hogy Budapestről érkező lengyel leveleket továbbítson az angolok részére. Erről a tevékenységéről a biztonság kedvéért tájékoztatta a német hírszerzés emberét is…

1943. őszén a Kállay-kormány kiugrási kísérletének lett főszereplője. Bonyolult kettős játszmába kezdett, felvette a kapcsolatot az angolokkal, de erről értesítette a németeket is. A kiugrási kísérlet után hazarendelték, majd a Gestapo letartóztatta, de mivel felettesei és a német illetékesek is igazolták a kettős játszma tényét, szabadon engedték.

Ezt követően a VII. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki, mely addigra már erői nagy részét elveszítette. Kémelhárítói elfogtak egy szovjet parlamentert, akivel tárgyalásokat kezdett a hadtest átállásáról. A németek azonban elvették tőle a szovjet tisztet, ezért mivel tartott attól, hogy a hadifoglyot vallomásra bírják, másnap átrepült a szovjetekhez és magával vitte a hadtest és a solti hídfő erődítési rajzait. A nyilasok emiatt édesanyját és menyasszonyát letartóztatták, mindketten a ravensbrücki koncentrációs táborban pusztultak el.

Hatz Ottót az átállás után a németek ellen felálló 1. magyar hadosztály élére nevezték ki, ennek ellenére 1945. április 5-én az NKVD letartóztatta és Moszkvába szállították, ahol katonai attaséi tevékenysége miatt 25 évi kényszermunkára ítélték, ami 1952-ben hírszerzői tevékenységére tekintettel 15 évre enyhítettek és Szibériába szállították. 1955-ben, ítéletének újabb felülvizsgálata után szabadon bocsátották, de még 5 hónap telt el, míg hazatérhetett.

1956-tól 1959-ig a Bp. Elektromos, 1963-65-ig a Dynamo Eisenach vívómestere volt.

  1. július 21-én hunyt el Budapesten, sírja a Kerepesi úti temetőben található.

1990-ben posztumusz vezérőrnaggyá léptették elő.

699total visits,1visits today

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Hatz (Hátszeghy) Ottó” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.