Leírás

Juhász Katalin (született 1932. november 24. Hódmezővásárhely)

Olimpiai bajnok és olimpiai ezüstérmes, 3x-os világbajnok, 2x-es vb ezüstérmes, 2x-es vb bronzérmes és 3x-os országos bajnok tőrvívónő.

Hódmezővásárhelyen született 1932. november 24-én. Gyermekkorában a kosárlabdázás szerelmese volt, gimnáziumi évei alatt pedig Banga Sándor testnevelő tanár hatására sportszeretete tovább erősödött. Viszonylag későn, 16-17 éves korában kezdett el vívni egy családi barát rábeszélésére. Mestere közel tíz évig Belovai Péter volt, ő indította el Gyuricza Józsefet is az egyéni tőrvívó világbajnoki címig vezető úton.

Érettségi után Szegeden tanult tovább, vegyésznek készült, 1956-ban szerzett diplomát. Ezt követően Budapestre költözött, ahol az OSC-ben folytatta Szabó Lászlónál, aki Dávid Sándor szavaival élve „hitvallásával és egész mesteri magatartásával külön színt, sajátos típust képviselt mestergárdánkban.” Szabó László mellett pályafutása végéig hűségesen kitartott.

Juhász Katalin 1952-ben, még szegedi vívóként ifjúsági bajnokságot nyert, 1957-ben pedig már felnőtt bajnokságot, ettől kezdve a magyar női tőr csapat biztos tagja lett. Az 1960-ban tagja volt az olimpia ezüstérmes női tőr csapatnak, 1964-ben pedig olimpiai bajnoki címet nyert vívótársnőivel, akik egyben a barátnői is voltak és maradtak a mai napig. Sákovicsné Dömölky Lídiával még családi kapcsolatba is kerültek, hiszen később egymás gyermekeinek lettek a keresztszülei.

1959-től háromszor nyert világbajnokságot a magyar csapattal, de egyéniben is voltak kiemelkedő eredményei: 1962-ben és 63-ban bronzérmes volt a vb-n.

Dömökly Lidia szerint ő volt a legendás női tőr csapat „esze”, a taktika és a megérzés volt a fő erőssége, de koncentrálni és küzdeni is nagyon tudott.

1965-ben focizás közben kifordult a jobb térde, a porcleválással egy darab csont is letört. Még visszatért a műtét után, a csapattal az 1967-es montreáli világbajnokságon (3:6-ról fordítva) ismét világbajnok lett, de ezután már nem bírta a terhelést. Sajnos a rossz térd ma is sok gondot okoz, bár jó egészségnek örvend,  nagyon nehezen jár.

Visszavonulása után egy akkumulátorgyár fejlesztőmérnöke lett. 1987-től nyugdíjas, alapítója az Olimpiai Bajnokok Klubjánal és tagja a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának.

Férje is vegyész volt (2005-ben hunyt el), egy fiuk született, aki kutatói pályát választott, jelenleg Spanyolországban él, 13 éves unokája pedig már ismerkedik a vívás alapjaival.