Leírás

Nyári Magda (Kovács Lajosné 1921. július 1. Budapest – 2005. május 4. Budapest)

5x-ös világbajnok, olimpia ezüstérmes, 11x-es országos bajnok tőrvívónő, testnevelő tanár.

Budapesten született 1921. július 1-én született, sportos családban, még  György bátyjának, bár gyermekbénulásban szenvedett, rendszeresen kellett úsznia és kerékpároznia édesanyjuk felügyelete alatt. Ferenc öccse is igen atletikus volt, unokája, Nyári Virág pedig válogatott röplabdázó lett. Magda is sok sportot űzött, úszott, teniszezett és síelt.

16 éves korában kezdett vívni a BEAC Semmelweis utcai vívótermében, mestere dr. Gerentsér László volt, és már a következő évben bekerült a legjobb fiatal vívónőket összefogó keretnek, melynek edzéseit Vargha Ilus szövetségi edző vezette.

Első versenyén rögtön 2. lett, melyre ezt mondta: Kár! Pechem volt!…

Az 1941. évi országos bajnokság után az Esti Újság így írt róla: „…a szakértők véleménye szerint néhány év múlva verhetetlen lesz.” Ekkor már leérettségizett, egy fegyvergyárban dolgozott, 4 óra után tudott edzésre menni.

Gerentsér mester halála után Piller György lett a mestere. 1942-ben indult első nemzetközi versenyén, és az elkövetkező években sok versenyt és versenytapasztalatot nyert. A sajtó kiemelte robbanékony egyenes támadásait és nagyon erős parád riposztját, ekkor már Bay Béla volt az edzője. Egy síbaleset – lábtörés – 1947-ben ideiglenesen megállította felkészülését, de első világbajnoki szerepléséről, Hágából (1948) csapat ezüsttel tért haza. Ettől kezdve kihagyhatatlan volt a világelső magyar női tőr csapatból, mellyel 5 világbajnoki címet szerzett, 4x volt az ezüstérmes csapat tagja. Elsősorban kiváló csapatember volt, mindig számítani lehetett megbízhatóságára, de 1951-ben Stockholmban egyéni világbajnoki bronzérmet is nyert. A korabeli sajtó szerint: … kitűnő tőröző. Gyors, robbanékony, csak az a baja, hogy sokszor fölöslegesen idegeskedik.” Ez a vélemény végig kísérte a pályafutását, a magyar csapat mindig számíthatott küzdőképességére, de egyéniben az idegeskedés sokszor hátráltatta. Talán ennek az is oka lehetett, hogy gyerekkorában egy autóbaleset érte, és ez bizony rányomta a bélyegét az idegeire.

Nyári Magdát a vívók „Nyafi”-nak hívták. Egy tatai edzőtáborban elrontotta a gyomrát, viszont nagyon éhes is volt az edzés után. A vívók persze mindig kitalálnak valamit: sorra vittek elébe tálakat finom falatokkal. Magda nem tudott enni és siránkozott, erre elkezdték heccelni: nyafogó, nyafógó – nyafi, Nyafi!.

Az 50-es években sok vívó-bemutatót is szervezett és ingyenes vívó-oktatást is vállalt. Az egyik ilyen tanfolyamon figyelt fel Rejtő Ildikóra, akit Hatz Józsefhez irányított. Később együtt vívtak a válogatott csapatban, volt, hogy mindketten döntőbe jutottak a világbajnokságon, ahol Rejtő Ildikó még csókolómmal köszöntötte…

Még az 1952-es helsinki olimpia előtt házasodott össze dr. Kovács Lajossal, akinek akkor még semmi köze nem volt a víváshoz, de később kiváló versenybíróként ő is évtizedeket töltött a pástok mellett. A következő évben megszületett leányuk, Ágota (állítólag akkor már mindenki tudta, hogy Magda nagyon ideges természetű, és a Sportkórház teljes szülészete készenlétben állt a nagy eseményre). Ágota sokszor nézte édesanyját az edzéseken és a versenyeken, egyszer meg akarta számolni a mama kitöréseit egy iskolában Bay Bélával, de 1200 után feladta.

Nyári Magda az 50-es évektől a Vas utcai Közgazdasági Technikumban mint testnevelő tanár dolgozott a versenyzés mellett, munkáját nyugdíjba vonulásáig megtartotta. Tanítványai később is kapcsolatban maradtak vele, mert bár szigorú tanár volt, de igazságos és mindenek előtt rendkívül pozitív, ösztönző és bíztató. Nála nem volt olyan, hogy egy diák feladjon egy gyakorlatot, fáradhatatlanul tanította a leggyengébbeket is, hogy önbizalmat szerezzenek és bízzanak magukban.

1960-ig az olimpia játékokon női tőrben csak egyéni versenyeket rendeztek, Nyári Magda 1952-bn 8. helyezést szerzett, 1956-ban 19. lett. Rómában egyéniben éppen lemaradva a döntőről 9. és tagja volt az ezüstérmes csapatnak (Juhász Katalin, Kovácsné Nyári Magda, Rejtő Ildikó, Sákovicsné Dömölky Lídia, Székely Tiborné). 1964-ben vakbélműtét miatt egy válogatóversenyen nem tudott elindulni, így „csak” 5-6 lett a rangsorban, és az akkor 43 éves Nyári Magda nem került be a Tokióban olimpiai címet szerző csapatba.

Az aktív versenyzést befejezve a válogatott kondicionáló edzője lett, sok vívó még évtizedek múltán is emlegette a mátraházi futásokat és a medicinlabda gyakorlatokat. Évekig volt vezetője a junior női tőr válogatottnak, sokat utazott a versenyzőkkel.

Nyári Magda 84 éves korában, 2005. május 4-én hunyt el, csak néhány héttel élte túl férjét, akivel 54 évet töltöttek el együtt, jóban-rosszban.

Lánya, Balot Ágota, aki maga is junior bajnok tőröző volt, 1985-ben külföldre ment férjhez, 1990-től az Egyesült Államokban él, ahol 1999-től vívást tanít és vívóklubot is alapított. Az Atlantic Fencing Academy edzésein már eddig is több százan/ezren ismerték és szerették meg a vívás semmivel össze nem hasonlítható varázsát. Ágota klubjában édesanyja emlékét ifjúsági emlékverseny őrzi.

A megemlékezés létrehozásához köszönjük Balot Ágota segítségét.