Leírás

Porteleky László dr. (1870. február 12. Kisújszállás – 1953. február. 20. Csővár)

Az első hivatalos magyar kardbajnokság győztese, ügyvéd, kiváló sport és közéleti ember, akiről Stróbl Alajos a Múzeum-kerti Arany János szoborcsoport Toldi figuráját mintázta.

Kisújszálláson született 1870. február 12-én, szülei Porteleky László tanító, kántor és Horkay Terézia négy gyermeket neveltek fel. László fiuk a kisújszállási hatosztályos református gimnázium elvégzése után az iglói főgimnáziumban tanult, ekkor kezdett rendszeresen sportolni, tornázott és atletizált.

1887-88-ban került Pestre, ekkor már neves sportembernek számított, és jogászhallgatóként a MAC-ban vívni kezdett. Kezdetben Keresztessy József Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai vívótermében gyakorolt, később az Olaszországból hazatért Halász Zsiga lett a mestere. Habár a legkiválóbb vívók között emlegették, a Millenniumi vívóverseny nem hozott számára sok sikert, ezt követően a Magyarországra költöző Santelli mesternél pallérozódik tovább. Igazi allround sportember volt, úszott, teniszezett, evezett, birkózott, ökölvívott, de ekkor már a vívás talán közelebb állt a szívéhez. Az ő szavaival: „Ami a szobrásznak a véső, ami festőnek az ecset, a zeneművésznek a hangszer, az a vívónak a kard.”

Legemlékezetesebb vívóversenye az 1900-ban kiírt első magyar kardbajnokság volt, ahol első helyezést szerzett, tőben Mészáros Ervin mögött ezüstérmes lett. Vívásáról a korabeli lapok így írtak: „Porteleky László vasizom atléta. Mindig higgadt, semmi fölösleges mozgást nem tesz, de vágásai gyorsak, mint a villám, és biztosak.”

Kevesen mondhatják el magukról, hogy több sportágban is magyar bajnoki címet szereztek, mint ő: a kardvíváson felül 1896-ban atlétaként az öt versenyszámból álló pentatlonban és 1896-ban súlydobásban. Barátai tréfásan így nevezték: Sporteleky…

A daliás termetű sportembert negyedéves joghallgató korában Stróbl Alajos, a kor neves szobrásza felkérte, hogy álljon modellt a Múzeum-kertbe felállítandó Arany János szoborcsoport Toldi Miklós alakjának megmintázásához. Az 1892-től csaknem 17 évig miniszteri tanácsosként, majd ügyvédként dolgozó Porteleky szobájának becses dokumentuma az íróasztala fölé függesztett Arany János szobor fotója volt, Stróbl Alajos köszönő soraival.

1939-ben feleségével Nyitrára költözött, de egy év után vissza kellett térniük a Felvidékről, Galgagyörkön, majd Csőváron telepedtek le.

Porteleky László 65 éves korában még versenyzett, részt vett a nagykun városok Nagykun Sport Liga versenyein, és két fegyvernemben is az első helyen végzett.

83 éves korában, 1953. február 20-án Csőváron végelgyengülésben hunyt el, ott is van eltemetve.

Kisújszállás polgárai büszkék városuk neves bajnokára. A városi tűzoltó laktanya, melynek 10 évig parancsnoka volt, 2002-ben felvette Porteleky László nevét. A 150 éves jubileum alkalmából pedig Ari Géza nyugalmazott tanár felkutatta Porteleky és családja életét és munkásságát, és egy 21 oldalas, rendkívül igényes összeállítást készített, mely Ari Géza FB oldalán elérhető és szabadon letölthető:

https://drive.google.com/file/d/1PcDvfk9IvCEvN-b9HlIzQ-5I5Kh98m6o/view

Források:

Ari Géza – 150 éve született dr. Porteleky László

Syposs Zoltán – Villanó pengék

Debreczeni-Droppán Béla: Toldi buzogánya

Arcanum Digitális Tudománytár