Leírás

Tilly Endre (1922. augusztus 15. Budapest – 1958. augusztus 14. Shannon (Írország)

2x-es olimpiai bronzérmes, világbajnok, vb ezüst- és 2x-es vb bronzérmes, 9x-es országos bajnok tőrvívó, aki 35 éves korában, az egyiptomi vívóválogatott vezetőedzőjeként a philadelphiai vívó világbajnokságra utazva repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.

Bátyjával, Jánossal együtt kezdtek vívni, 1937-ben, 14 éves korában már III. osztályú kardcsapatbajnokságot nyert a BBTE színeiben (a döntő mérkőzésen 3 győzelmet is szerzett).  1939-ben a középiskolás bajnokságon a tőr számot Endre, a kardot János bátyja nyerte meg.

Tilly Endre a Budapesti Vasas vívójaként 1948-tól 1957-ig szerepelt a magyar válogatottban, a magyar férfi tőrcsapat tagjaként két olimpiai és négy világbajnoki érmet nyert (1952 Helsinki – bronz, 1956 Melbourne – bronz, 1953 Brüsszel – bronz, 1954 Luxembourg – bronz, 1955 Róma – ezüst, 1957 Párizs – arany).

Legjobb egyéni eredménye az 1953. évi brüsszeli világbajnokságon elért negyedik helyezés, illetve az 1957. évi párizsi világbajnokságon tagja volt a magyar férfi tőrvívás első világbajnoki címét nyerő csapatnak (Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilly Endre).

1951 és 54 között négy éven át sorozatban nyerte 4 egyéni magyar bajnoki címét, 7 alkalommal csapatban is győzni tudott.

Sallangmentes, technikás vívás jellemezte, meggondolt taktikával. Fanatikusan szerette a vívást, az egyik edzésen egy többszöri pengeütközéssel járó támadásvédés gyakorlat közben megállt, és azt mondta a körülötte állóknak: „Halljátok? Ennek zenéje van!”

Óriási szerepe van abban, hogy a magyar tőrvívás felzárkózott a világ élvonalába. Már aktív sportpályafutása alatt tudományos alapossággal foglalkozott a vívással, az ötvenes évek elején másfél év alatt szerzőtársakkal (Rerrich Béla, Bay Béla) 3 vívószakkönyvet is megjelentetett: A kardvívás, A magyar vívás kézikönyve, Tőr- és párbajtőrvívás (ez utóbbit német nyelvre is lefordították).

1957-ben vonult vissza, rövid időn belül a legjobb oktatók, edzők egyike lett, emellett Pesten sportboltot nyitott. Hamarosan azonban felkérték az egyiptomi vívóválogatott vezetőedzőjének. 1958 januárjában hatalmas ambícióval vetette magát a kinti munkába, vívásszeretete és fanatizmusa hamar átragadt tanítványaira. A politikai helyzet miatt az egyiptomi vívók nem vettek volna részt az Egyesült Államok-beli világbajnokságon, de az amerikaiak váratlanul külön 2 hetes turnéra hívták meg a férfi tőrcsapatot kijelentvén, hogy minden költséget ők fizetnek.

Tilly rábeszélésére így a csapat mégis útra kelt a világbajnokság helyszínére. A legtöbb válogatott már a vb helyszínén tartózkodott, amikor megérkezett a tragikus hír: a vívócsapat és vezetőjük, Tilly Endre az írországi Shannon környékén repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, a gép 87 utasa közül senki nem élte túl a katasztrófát.

Tilly Endre klubja, a Vasas 1959-től emlékversenyt rendezett a tiszteletére, melyre bátyja egy Nasser elnök felajánlására 1955-ben nyert serleget ajánlott fel. Az első Tilly Endre Emlékverseny győztese Kamuti Jenő volt, a díjakat a Tilly testvérek édesanyja adta át.

A Tilly Endre Emlékverseny később nemzetközi rangot szerzett, a 90-es évekig  Nemzetközi Budapest Bajnokságként rendezték meg, mely világ kupa versenynek minősült, így minden évben a világ legjobb férfi tőrözői vívtak Budapesten Tilly Endre tiszteletére.