1882. április 8-án született Nagyszebenben (más források szerint Nagykikindán). 1899-től a császári és királyi hadapród iskola növendéke volt, ott ismerkedett meg a vívással, de egyéb sportágakban – atlétika, labdarúgás, lövészet – is kiváló eredményeket ért el. Első vívóversenyén 1903-ban indult, 1912-ben pedig Bécsben megnyerte a XI. hadsereg kardbajnokságot, így az osztrák csapat tagjaként nevezték az 1912. év olimpiára. Az osztrák csapattal ezüstérmet nyert a magyar válogatott (Berti, Földes, Fuchs, Gerde, Mészáros, Schenker, Tóth, Werkner) mögött, a döntő összecsapáson a csapatvezetés nem szerepeltette a magyarok ellen…
A Monarchia szétesése után magyar állampolgár lett (1931. április 28-án nevét Bogáthyra változtatta), katonatisztként mint hadbiztos szolgált. 1924-ben megnyerte a hadsereg tőrbajnokságát, és 1928-ban a magyar párbajtőrválogatottként részt vehetett az amszterdami olimpián. A csapat (Bogen Albert, Hajdú János, Hátszegi Ottó, Piller György, Rády József) ugyan nem ért el helyezést, de az akkor már 46 éves sportolónak megadatott, hogy egy olimpián indulhatott leányával, Bogen Ernával, akinek első edzője is volt. (Bogen Erna az első magyar olimpiai érmes sportolónő (1932), világbajnok, 3x-os Európa-bajnok, 12x-es egyéni magyar bajnok tőrvívónő.)
1927-ben és 1929-ben tagja volt Katonatiszti Európa-bajnoki győztes magyar tiszti kardcsapatnak.
1929-ben Debrecenbe vezényelték, ettől kezdve a Békessy Béla Vívó Club vívókapitányaként ért el sikereket, és 1933-ban már 30. évfordulóját ünnepelte annak, hogy először indult vívóversenyen.
Ezután „már csak” mint lánya, veje és később unokái legnagyobb és legbüszkébb szurkolójaként vett részt a vívóéletben.
1961. június 14-én hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.
(Ferdinandy Györgyi)