1884. február 17-én szegény székely családban született a háromszéki Baróton, édesapja Tschurl Károly, édesanyja Wágner Sarolta, sport iránti készsége már gyermekkorában megmutatkozott.
10 éves korától a Székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolában tanult, az internátusban ugyan ingyenes helyet kapott, de 4 év után, valószínűleg anyagi okokból a vas- és rézesztergályos szakmát tanulta ki. 1905-ben a nagyszebeni közös tüzérséghez hívták be katonai szolgálattételre, ahol parancsnokai hamar felismerték sport iránti szeretetét, és a bécsújhelyi vívómesterképző intézethez vezényelték. Kiváló eredménnyel végzett, ezért egy további évre visszatartották oktatónak. 1907-ben a Traiskirscheni tüzérhadapród iskolába, egy év múlva a soproni, 1910-ben pedig a nagyváradi hadapródiskolába került, 1920-ig itt szolgált. Nagyszebenben úszómesterkedett is, civileket tanított úszni, ő maga pedig a korabeli újságok szerint kiváló műugró is volt.
Az I. világháború után, 1920-tól a Ludovika Akadémia vívómestere lett. Tanítványai közé tartozott Maszlay Lajos, Hatz József, Székelyhídy Tibor, Berczelly Tibor, majd Kovács Pál is, akinek már 4 éve volt a mestere, amikor 1935-ben az első országos kardbajnokságát nyerte. Polgári egyesületben Terstyánszky és Rády voltak egy időben a tanítványai és egyik első mestere volt Kabos Endrének is.
Katonai beosztásai mellett polgári egyesületekben is kifejtette nem mindennapi vívópedagógiai működését, a MAC-ban többek között Rádyval és Terstyánszkival gyakorolt.
1934-ben Emma lányával (házas neve Jánosi Ferencné) együtt Tschurlról Tusnádyra magyarosította a nevét. 1936-ban Győrben telepedett le, a Tanítóképző Intézetben tanított. 1938-tól szerződtette a Győri Vívó Club (később ETO), legnevesebb tanítványai Pesthy Károly, Hámori Jenő és Pallaghy Csaba voltak, akik a győri klub tagjaként váltak válogatott vívókká. 50 éves vívómesteri munkásságának alkalmából, 1955-ben Piller György és Tilly János köszöntötte, a szövetség a nevével fémjelzett vándordíjat alapított.
Még 80 éves korában is aktív vívómester volt, Pesthy Bélával 80 fős gyerek vívóiskolát vezettek a Liszt Ferenc utcai általános iskola vívótermében.
Utolsó éveiben látása nagyon megromlott, írni, olvasni nem tudott, már az utcára is csak ritkán ment ki. 85 éves korában, 1969. február 23-án hunyt el, a Győri Köztemető XXVIII. sz. parcellájában nyugszik. Temetésén tanítványa, Székelyhídy Tibor helyezte el ravatalán a Magyar Vívó Szövetség koszorúját.
A Győri ETO 1970-től évtizedekig megrendezte Tusnády Alfréd Emlékversenyt.
(Ferdinandy Györgyi)