1946. február 27-én született Egerben, nevelőedzője Csányi Barna volt. A TF vívó szakedzői szakának elvégzése után közel 20 évig dolgozott az Újpesti Dózsában (ma UTE), és nevelte fel kardvívó generációk sorát, az első lépésektől évekig ő pallérozta Szabó Bencét, Csongrádi Lászlót és Navarrete Józsefet is, de kiváló kardvívók tucatjai emlékeznek rá jó szívvel és tartják vele a kapcsolatot a mai napig.
Csöndben, a háttérben dolgozott évtizedekig, talán kicsit érdemtelenül is háttérbe szorult a ma már legendás Zarándi Csaba mellett. 1988-ban tanítványai megnyerték a junior csapat bajnokságot, majd az IVB-n (többé-kevésbé a mai kadet-junior EB elődje) két vívója is aranyéremmel tért haza, és az egyesületében még a vállát sem veregették meg… Átigazolt a Vasasba.
Hamarosan sokként érte első felesége halála, élete gyökeres fordulatot vett, Angliába szerződött, és a 90-es évek elejétől a Newcastle melletti Durham egyetemén tanít. Az úttörők között kezdett foglalkozni a kerekesszékes vívással, tanítványaival a kezdetektől minden paralimpián és világbajnokságon részt vesz. Annak pedig külön örül, hogy az egri Kerekesszékes Vívó Világkupa versenyek révén szülővárosába is gyakrabban eljut.
Isten éltesse sokáig egészségben és boldogságban!
(Ferdinandy Györgyi)