Budapesten született 1938. február 17-én, édesapja jogász, nagyapja mérnök volt. 1956-ban érettségizett a Bláthy Ottó Technikumban, és mivel származása miatt nem vették fel az egyetemre, villanyszerelő segédmunkásként kezdett el dolgozni az Elektromos Műveknél. 1960-tól a Műegyetem hallgatója volt.
15 éves korában a Láng Gépgyár vívószakosztályában ismerkedett meg a vívással, később a Bp. Honvédban Somos Béla irányításával 1962-72 között volt válogatott.
3-szor nyert egyéni magyar bajnokságot (1962, 1965, 1971), 2-szeres olimpia bronzérmes csapatban (1968, 1972). 1966-ban tagja volt a világbajnok kardcsapatnak (Bakonyi Péter, Horváth Zoltán, Kovács Attila, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor), 3-szoros csapat ezüstérmes (1962, 1967, 1971), egyéniben legjobb eredménye a havannai világbajnokságon szerzett bronzérem.
1965-ben diplomázott villamosmérnökként, ezt követően a civil élet került előtérbe, ahol szintén nagy sikereket ért el: a műszaki tudományok kandidátusaként 1990-ben Eötvös Lóránd-díjjal, 1993-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudományos tevékenysége mellett 1980-tól 1984-ig a Magyar Vívó Szövetség elnöke volt.
Családja körében – 2 gyermeke és 7 unokája született – aktívan éli nyugdíjas éveit, 2000-ben veterán világbajnoki címet is szerzett.
Isten éltesse jó egészségben sokáig!
(Ferdinandy Györgyi)