1943. február 23-án született Budapesten, Hatz Ottónál ismerkedett meg a vívás művészetének alapjaival, később a BVSC kiváló vívójaként tartották számon. 1967-ben évfolyamelsőként szerzett diplomát a TF vívómesteri szakán.
1968-ban a TF-en tanító vívómesterek engedélyt kaptak arra, hogy akklimatizálódás céljából hat héttel a megnyitó előtt kimenjenek tanítványaikkal a Mexikóvárosban rendezett olimpiára. A tanításnak mennie kellett tovább, ekkor került a képbe a kiváló elméleti és gyakorlati tudással rendelkező, lelkes és nagyon szorgalmas fiatal edző, aki azután 38 évig oktatott a TF-en.
1989-től a Küzdősportok Tanszékén volt adjunktus, közben pedig vívást, illetve öttusát oktatott edzőként. 1994 óta a Bp. Honvéd szakmai stábját erősíti: először a vívószakosztályban dolgozott, utána a vívó- és az öttusa-szakosztályban egyszerre, manapság pedig „csak” az öttusázóknál.
Edzői munkája elismeréseként 2003-ban mesteredzői címmel díjazták, megkapta továbbá a Magyar Sportért Díj Első Fokozatát, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet, valamint rektori dicséretben részesült, már a Semmelweis Egyetemen.
2017-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, de felépülése után ismét a visszatért a pástokra tanítványai körébe.
Isten éltesse jó egészségben sokáig!
(Ferdinandy Györgyi)