Keresztes Attila
1928. január 18. Budapest – 2002. szeptember 26. Budapest
Olimpiai és világbajnok kardvívó.
Egerben a cisztercieknél érettségizett, majd gépészmérnök lett. Budapesten a Bp. Lokomotív (a BVSC elődje) versenyzője volt. Az őstehetségnek tartott bohém vívó gyors volt, emellett támadó szellemű és kellőképpen erőszakos, kezdőként a sokoldalú Berczelly Tibort csodálta. Tagja volt 1955-ben Rómában a világ-, majd 1956-ban Melbourne-ben az olimpia bajnokságot nyert kardcsapatnak. A legendás Gerevich, Kovács, Kárpáti hármas mellé az olimpia csapatba került három fiatal (Hámori Jenő, Magay Dániel, Keresztes Attila) közül neki sikerült a legjobban a verseny, a franciák ellen négy, a szovjetek elleni presztízsmeccsen három, a lengyelek ellen két asszót nyert.
Ezt követően részt vett a magyar olimpikonok számára szervezett amerikai túrán, majd New York közelében telepedett le. Egy ideig még vívott, 1964-ben amerikai színekben szerepelt a tokiói olimpián (a várakozásokat alulmúlva a csapat, melynek tagja volt Hámori és Örley Szabolcs is, csak 7. lett), azután Peruban edzősködött, majd a keleti parton élt vállalkozóként, szerény körülmények között. 1996-ban szélütés érte. 1990. után egyre gyakrabban járt haza, de itt sem találta helyét, súlyos betegsége azután végképp ellehetetlenítette a helyzetét. 2002 januárjában végleg hazatelepült, ahogy fogalmazott: „hazajöttem meghalni”.
2002. szeptember 26-án, 74 évesen érte a halál, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Fotó: George Masin gyűjteményéből