AKTUÁLIS

4 days ago

Fényképek Paprika blog bejegyzéséből ... See MoreSee Less

4 days ago

60 éve ezen a napon, 1964. október 17-én nyert Tokióban olimpiai aranyérmet a magyar női tőr csapat: Juhász Katalin, Marosi Paula, Mendelényiné Ágoston Judit, Rejtő Ildikó és Sákovicsné Dömölky Lídia.Az előző évi világbajnokságon egyéniben csak magyar hölgy állt a győzelmi dobogón, 1963-ban Gdanksban Rejtő Ildikó világbajnok, Sákovicsné Dömölky Lídia ezüst-, Juhász Katalin bronzérmet szerzett. A csapatversenyen nem sikerült győzni, talán az előző napi egyéni verseny fáradalmai miatt, hiszen a hármójuknak az első helyért háromszor kellett négyes, majd hármas holtversenyt vívni.Esélyesként érkezett tehát Tokióba a női tőr csapat, ahol a magyar vívóválogatott utolérhetetlen sikert ért el (pedig hol volt még akkor a női kard és párbajtőr…). Sákovics József szövetségi kapitány vezetésével 4 aranyérmet szereztünk: Rejtő Ildikó (női tőr egyéni), Pézsa Tibor (kard egyéni), a női tőr és a férfi párbajtőr csapat tudott győzni. A legizgalmasabb küzdelmet a női tőr csapatverseny hozta.A döntőben (a győzelemhez 9 győztes asszó kellett) Marosi Paula volt a tartalék, a páston küzdő hölgyek végig fej fej mellett haladtak a szovjet csapattal. Az örök rivális szovjetek a római olimpián a dobogó 2. fokára szorították a magyar lányokat, és a csata véghajrája előtt Tokióban is 7:6-ra vezettek. Rejtő és Juhász győzelmével 8:7-re fordult az állás, mikor az utolsó asszó, Dömölky és Sisova következett. A vezetés ellenére Lídia számára sem volt kisebb a tét: a döntetlen a jobb találataránnyal rendelkező szovjeteknek jelentett volna aranyat.Lídia ereje a gyorsaságában volt, támadott tehát, de nem talált, Sisova közbeszúrt és talált, pillanatok alatt 2:0-ra vezetett (akkoriban a nők 4 találatra vívtak). Hallatlan küzdelem után 3:3-ra alakult az eredmény, egy találat döntött az olimpiai bajnoki címről.A magyar vívónő bevitt két érvénytelen találatot, s a magyarok közül csak kevesen látták, hogyan vitte be az — olimpiai bajnokságot jelentő — érvényes harmadikat. Nem mertek odanézni!Másnap az egyik lapban az újságíró tréfásan megjegyezte: ha minden nő úgy tudna akarni Magyarországon, mint ez az olimpiát nyert kis gárda, nem szeretne köztük férfi lenni… Emlékezzünk meg az olimpiai bajnok hölgyek edzőiről is: Rejtő Ildikó és Marosi Paula mestere Hatz (Hátszegi) József, Szepi bácsi volt, Juhász Katalin edzője Szabó László, Dömölky Lídiáé Vass Imre, míg Mendelényinét Bay Béla készítette fel.Fotók: a csapattagok gyűjteményéből(Ferdinandy Györgyi) ... See MoreSee Less

Photo

View on Facebook

Vívómúzeum

5 days ago

Ma ünnepli 90. születésnapját Marosi József világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes, VB ezüst- és 2x-es VB bronzérmes, 6x-os országos bajnok vívó, arany okleveles gépészmérnök.Budapesten született 1934. október 16-án. Édesapja azt szerette volna, ha birkózó vagy vízipólós lesz, de a sorsát megpecsételte, hogy a család a Semmelweis utca 2. szám alatti házban lakott, amelynek első emeletén 1930-tól vívóterem működött (és működik ma is: BEAC, majd Bp. Haladás, 1957-től OSC, ma már EVC Egyetemi Vívóterem néven). A Piarista Gimnázium hallgatójának Bárány Árpád volt az osztálytársa, Dömölky György pár évfolyammal feljebb járt, így hamarosan mindhárman - Marosi 1952-ben – vívni kezdtek, és nemsokára követték őket húgaik, a későbbi olimpiai és világbajnok Marosi Paula és Dömölky Lídia is.Első edzőjük mindannyiuknak Ganzmann Ferenc volt, Marosi József később Hatz József, Somos Béla és Vass Imre tanítványának is mondhatta magát. Tőrvívónak indult, de hamar kiderült, hogy párbajtőrben is kiváló. Legjobb eredményei: világbajnok (1959 párbajtőr csapat), olimpiai ezüstérmes (1956 párbajtőr csapat) és bronzérmes (1956 tőr csapat), világbajnoki ezüstérmes (1955 tőr csapat) és bronzérmes (1954 tőr csapat, 1955 párbajtőr csapat). Igazi csapatember volt, akinek az erő és a gyorsaság volt a legerősebb fegyverre, és nem okozott gondot neki a két fegyvernem közötti gyors váltás sem, mindkét csapatnak erőssége tudott lenni. Kiemelkedő szorgalmára jellemző, hogy kulcsa volt a vívóteremhez, hogy bármikor le tudjon menni lábmunkázni, szúrópárnázni…1958-ban végzett gépészmérnöki szakon, a KÖZTI-ben kapott állást. 1964-ben kinevezték osztályvezetőnek, ekkor lemondta a válogatottságot, de klubjában, az OSC-ben 1971-ig vívott. Szakmájában is igen sikeres lett, egészen 80 éves koráig dolgozott műemlékek rekonstrukciós munkálatain, többek között a Budavári Királyi Palota, a Természettudományi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum felújításának tervezésében is részt vett.Nyugdíjba vonulása után családjára, divattervező lányára, mérnök fiára és három unokájára is több idő jutott, no meg a nagy szenvedélyre, a borászkodásra is, Vörösberényben termesztett szőlőjéből kiváló borokat készített. Néhány éve problémák vannak a szívével, nemigen mozdul ki otthonról.Isten éltesse sokáig a magyar vívás egyik legendáját, a ma 90 éves Marosi Józsefet!(Ferdinandy Györgyi) ... See MoreSee Less

Photo

View on Facebook

Vívómúzeum

6 days ago

34 éve, 1990. október 15-én hunyt el Berczelly Tibor 3x-os olimpia bajnok, 2x-es olimpiai bronzérmes, 5x-ös világbajnok és 28x-os országos bajnok kard és tőrvívó, sportlövő, katonatiszt, vívómester.1912. január 3-án született Budapesten, Berczeller Tibor néven. A Markó utcai reáliskolába több sportágat is kipróbált, de mivel katonai pályára készült, a vívással és a lövészettel kötött szorosabb barátságot. Első mestere Santelli Italo volt, a katonai akadémián Borsody Lászlóhoz került, akinek halála után Somos Bélánál iskolázott (bár nem nagyon szeretett iskolázni…)Három olimpián indult – a világháború miatt két olimpia neki is kimaradt –, már az 1936-os berlini játékokon tagja volt a győztes kardcsapatnak (Berczelly, Gerevich, Kabos, Kovács, Rajcsányi, Rajczy), egyéniben azonban még nem indulhatott a 22 éves fiatalember. Az azt követő években szinte számolatlanul nyerte az országos bajnoki címeket, a világelső magyar kardvívó mezőnyben 8 egyéni bajnokságot tudott nyerni, és 20x volt bajnokcsapat tagja, igaz, ezek között volt 8 tőr és 1 párbajtőr csapatbajnoki cím is. Nem csak a vívásban volt sokoldalú, sportlövészetben is válogatott és országos bajnok lett, 5 alkalommal még az 1948-as pisztolylövő olimpia bajnokát, Takács Károlyt is le tudta győzni.Az 1948-as olimpia évében beválogatták ugyan a karcsapatba, de egyéniben nem indulhatott volna, így inkább lemondta a válogatottságot. Jó barátja és 30 éven át szobatársa az edzőtáborokban és a versenyeken, Gerevich Aladár beszélte rá, hogy mégis induljon Londonban, mondván: „Sosem felejtjük el, hogy rád mindig számíthatunk, ha baj van.” Végül Berczelly lett a csapatversenyek hőse, hiszen 17 csörtéjéből 15-öt megnyert, sokszor a legkritikusabb pillanatokban vitte a hátán a magyar csapatot (Berczelly, Gerevich, Kárpáti, Kovács, Papp, Rajcsányi). Beugróként pedig egyéniben is indulhatott, mivel az utolsó csapatmérkőzésen Kárpáti megsérült, de a másnap kezdődő egyéni versenyen az előző napi rendkívül megerőltető küzdelmek után fáradtan vívott, egy bírói tévedés is sújtotta, így nem került be a döntőbe.A következő, 1952. évi helsinki olimpián már biztos egyéni induló volt, ahol végre egyéni olimpiai érmet is szerezhetett. Kovács Pál és Gerevich Aladár mögött a dobogó 3. fokára állhatott fel, és „természetesen” a csapat is ismét győzni tudott (Berczelly, Gerevich, Kovács, Kárpáti, Papp, Rajcsányi), sőt Berczelly tagja volt a bronzérmes tőrcsapatnak is (Berczelly, Gerevich, Maszlay, Palócz, Sákovics, Tilly).5 alkalommal volt világbajnok a kardcsapattal, mégis, 1956-ban már nem válogatták be az olimpia indulói közé, mondván, hogy öreg (44 éves volt ekkor, egyidős Kovács Pállal, Gerevichnél 2 évvel fiatalabb…), ekkor felhagyott a versenyzéssel, ezután edzőként dolgozott.Hosszú sportpályafutása alatt 1932 és 1955 között volt kardválogatott, 1947-től 50-ig tőrben, 1947-ben pedig sportlövészetben is.Barátai Suta néven szólították az igazi csapatember, balkezes, heves vérmérsékletű, de melegszívű sportembert. Nagy erejű „fenyítő” vágásaitól rettegtek az ellenfelek, mindig oroszlánként küzdött. Önfejű, konok, szókimondó egyéniség volt, ugyanakkor érzékeny és büszke.Katonai pályafutása alatt a Ludovika Akadémián 1932-ben hadnagyi rangot kapott, 1938-ban pedig elvégezte a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetet – SPOTI – is, melynek 1941-től tanára is volt. 1944-ben őrnagyi rangban szerelt le, ezután Csepelen segédmunkás lett, ahol vívóegyletet szervezett. 1948-ban kinevezték a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelőjévé. 1955-től a Magyar Vívószövetség edzőjeként dolgozott, jelentős szerepe volt a korosztályos sportiskolás versenyek elindításában. A Testnevelési Főiskola vívótanára és az MTK vívómestere, 1964-től mesteredzője volt.Feleségével, Klára asszonnyal ikerlányokat neveltek, egyikőjük sem vált neves vívóvá, azonban unokaöccse, Szőts Bertalan kiváló vívó és még kiválóbb mesteredző, olimpiai és világbajnokok sokaságának edzője lett.Berczelly Tibor idős korában érszűkülettel küzdött, a betegség kedélyét is kikezdte, végül 78 éves korában, 1990. október 15-én távozott az élők sorából. Emlékét a Csanádi Árpád Sportiskola egyik tanterme őrzi. Klára asszony 2022-ben hunyt el, halála után az örökösök, lánya és unokája a Vívómúzeum rendelkezésére bocsátották Berczelly értékes ereklyéit: mellszobrát, az érmeit tartalmazó tablót, serlegeket, emléktárgyakat, néhány fegyverét és sisakját. (Ferdinandy Györgyi) ... See MoreSee Less

Photo

View on Facebook

Vívómúzeum

6 days ago

Ez a tartalom jelenleg nem érhető el.

Ez általában olyankor fordul elő, amikor a tulajdonosa csak kisebb csoportnyi emberrel osztotta meg, megváltoztatta a láthatóságát, vagy törölték.

View on Facebook

Facebook

Vívómúzeum

Kapcsolat

Iratkozzon fel

© 2024 Vívómúzeum.hu. Minden jog fenntartva