Somos Béla

Somos Béla

1912. június 8. Vöröstó – 1999. augusztus 10.

Vívómester, katonatiszt, olimpiai és világbajnok vívók edzője.

1912. június 8-án született a Nagyvázsony közeli Vöröstón Schmidt Béla néven, édesapja tanító volt Nágocson, édesanyja Róth Terézia.

1928-ban Kaposváron végezte el a reálgimnáziumot, 1928-32-ig a jutasi Altisztképző Iskolába járt. 1935-36-ban a SPOTI-ban tanult, kardban Borsody László, tőrben Gellér Alfréd volt a tanára. Ezt követően a BBTE-ben kezdett dolgozni, mint vívómester, emellett segédvívómester volt a SPOTI-ban. 1940-ben magyarosította a nevét Somosra. 1942-44-ig a Bólyai Műszaki Akadémia vívómestere volt, 1945-től a Budai Kinizsiben, 1950-től a Vasasban és a Honvédban dolgozott.

1953-tól már a válogatott mellett is szükség volt rá, hiszen legnevesebb tanítványai Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Delneky Gábor, Dömölky Lídia, Gulácsy Mária, Mendelényi Tamás, Horváth Zoltán és Bakonyi Péter voltak. A legkiválóbb mesterek egyike, ugyanakkor makacs és szókimondó ember volt, ez is az oka lehetett annak, hogy talán kevesebb elismerést kapott, mint ami edzői munkájával kiérdemelt.

1963-tól Németországban, Koblenzben lett a női tőr és a kard csapat vezetője. Továbbra is azt vallotta: „A sikerhez szorgalom, odaadás, akaraterő és mindennapos küzdelem vezet.”

1987-ben, második felesége halála után – a rendszerváltással egyidőben – úgy döntött, hogy hazaköltözik, talán itthon még segíthet. Hetente kétszer a Honvédban adott iskolákat, ahogy mondta: „Csak az az igazi edző, aki tuserős és pedagógus is. Most is akkor vágom fejbe őket, amikor csak akarom!”

1999. augusztus 10-én hunyt el, szülőfalujában 2019-ben emléktáblát avattak a tiszteletére.

Fotó: Nemzeti Sport 1997.