Menü
Az OSC vívóteremnek helyet adó épület története
A Semmelweis utca 2. szám alatti épület helyén korábban a jezsuiták 2 emeletes rendháza és kolostora áll, melybe 1784-ben költözött be a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Kara, valamint a Sebészet és a Szülészet.
1855-től Semmelweis Ignác dolgozott itt az akkori nevén Újvilág utcai épület II. emeletén, és ebben az időszakban publikálta a gyermekágyi lázzal kapcsolatos korszakalkotó felfedezését.
Később az intézmény méltó és tiszta helyre költözött és a hullakamrák és pöcegödrök által szennyezett épületet lebontották. Helyén 1895-ben kezdték meg az építkezést a Tudomány Egyetem Alap – T.E.A. – megbízásából. (A TEA monogram a bejárati kapun belépve a padlózaton látható.) A Kossuth Lajos utca – Semmelweis utca sarkán álló épület Czigler Győző és Kauser Gyula tervei alapján épült, a homlokzatot Szabó Antal szobrász Tudás, Dicsőség, Hit és Törvény szobrai díszítik.
Az I. emeleten kezdetben a földszinti Magyar Világ Kávéház (a mai Puskin Mozi) „játszó- szobája” volt, a két helyiséget csigalépcső kötötte össze.
1912. őszén dr. Recht Miklós a ház teljes első emeletet kibérelte, és férfi vízgyógyászatot működtetett. Ehhez a balesetesek részére várótermet, rendelőt, 2 massage fülkét, 3 vetkőzőt és 3 forrólég helyiséget alakított ki, de volt itt „elektromozgó, villamos fényfürdő és négyrekeszes elektromágneses fürdő” is.
Az I. világháború alatt a szemközti épületben lévő Országos Kaszinó beválasztotta tagjai közé a Kereskedelmi Bank zsidó származású elnökét, ezért néhány dzsentri kilépett a Kaszinóból és az első emeleten, a mai vívóterem helyén 1917-ben megalakította az Úri Clubot.
1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadsereg központi rohamrendőrséget helyezett el a helyiségben, kb. 80 rohamosztagos állomásozott itt.
1920-1929-ig ismét az Úri Club tagja használták a helyiséget, majd egy magánpalotát vásároltak maguknak és elköltöztek.
A ház 4. emeletén élt születése óta dr. Erdélyi B. György joghallgató, aki nem mellesleg a BEAC akkor már igencsak szűkös Lónyai u. 7. szám alatti vívótermébe vívott, és a költözködés láttán arra gondolt, milyen jó lenne is helyiség vívóteremnek. Azután mivel a terem már hetek óta üresen állt, elhatározta, hogy megpróbálja megszerezni a már akkor is frekventált helyen lévő értékes ingatlant az egyetemista vívói számára. Ez végül 1930-ban Erdélyi piarista gimnáziumi osztálytársa, herceg Esterházy László közbenjárásával, regényes körülmények között sikerült is elérni, de ez már egy másik történet….
A vívóterem 1930-51-ig BEAC, majd Bp. Haladás, 1957-től, több, mint 60 éve pedig OSC néven működött, illetve működik jelenleg is.
Forrás: lasdbudapestet.blogsport.hu, Syposs Zoltán: a budapesti egyetemi vívósport fél évszázada.