Borsody László
1878. szeptember 6. Farmos – 1939. január 25. Budapest
A modern magyar kardvívás egyik iskolateremtő mestere.
A Pest megyei Farmoson született Pfeffer Béla néven, szülei Pfeffer Samu és Fuchs Róza kiskereskedők. Kezdettől fogva katonai pályának szentelte az életét, de családja szegénysége miatt nem végezhette el a tiszti iskolát, sokáig csak altiszti rangig sikerült eljutnia.
1898-99-ben a Bécsújhelyi Katonai Akadémián működő Katonai Vívó- és Tornatanári Intézetben tanult.
1900 és 1925 között a Ludovika Akadémián teljesített szolgálatot, majd 1926-tól 1936-ig a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) aligazgatója és fővívómestere volt. Legnevesebb tanítványai Tersztyánszky Ödön, Piller György, Békessy Béla, Kovács Pál és Berczelly Tibor többszörös olimpiai bajnokok, de a későbbi korok nagy vívómesteri közül is több az ő keze alól került ki és az ő vívóiskoláját vitte tovább, csak a legnagyobbakat említve: Szűts János, Somos Béla, Vass Imre.
1936-ban nyugdíjba vonult, ezt követően már csak a MAC-ban foglalkozott tanítványaival.
1939. január 25-én január 25-én déli 12 órakor szolgálati fegyverével saját kezűleg vetett véget életének, végzetes döntésének oka valószínűleg örökre rejtve marad. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomba, búcsúztatásán a az egész magyar vívótársadalom képviseltette magát.
Vívóiskolája Szűts János, majd őt követve Pézsa Tibor révén él tovább, emlékét pedig a katonai vívást művelő szablyavívók, élükön Máday Norbert őrzik és terjesztik. Több emléktábla is őrzi Borsody tevékenységét, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával dokumentumfilm készült az életéről és munkásságáról, Máday Norbert tollából pedig több példaértékű, ritka és különleges képekkel illusztrált könyv is született.
Forrás és fotó: Mádai Norbert: A Géniusz