Dr. Gerde Oszkár
1883. július 8. Budapest – 1944. október 8. Mauthausen
Kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Budapesten született 1883. július 8-án Gerde Mór és Deutsch Emma fiaként. A budapesti Evangélikus Gimnázium hallgatója Fodor Károly Koronaherceg utcai (ma Petőfi S. u.) vívótermében kezdett vívni, később Santelli Italo és Borsody László voltak a mesterei. 1899-ben kezdett versenyezni, emellett 1901-től jogi egyetemi tanulmányokat is folytatott. Nagytudású, nyugodt vívó volt, gyors elővágások jellemezték, „támadása erélyes, kvart-terz védekezése biztos, riposztjai igen jók”.
Az 1908. évi londoni és az 1902. évi stockholmi olimpián is tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar kardcsapatnak. Érdekes színfoltja volt a két olimpia közötti időszaknak, amikor 1910-ben Gerde Oszkár párbajt vívott olimpia bajnok csapattársával, dr. Fuchs Jenővel, aki a párbaj nyomát a homlokán haláláig viselte (valamint a bíróság mindkettőjüket 4-4 napi államfogházra ítélte). A párbajról bővebben a Vívómúzeum oldalon: https://vivomuzeum.hu/gyujtemeny/fuch-jeno-es-gerde-oszkar-olimpiai-bajnokok-parbaja-1910-ben/
Gerde Oszkár korán, az I. világháború kitörésekor abbahagyta a versenyzést, a hat nyelven beszélő jogász, aki a Budapesti Kereskedelmi kamara titkára is volt, ezentúl nemzetközi versenybíró lett.
1924-ben tagja volt a párizsi olimpia zsűrijének is, ekkor a vívószövetség felkérte az értékes nemzetközi összeköttetésekkel bíró olimpia bajnokot a nemzetközi előadói tisztre (ez a mai bizottsági elnöknek felel meg). Gerde elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta el a felkérést, de a valódi indok az volt, hogy nyelvtudás és tájékozottság tekintetében nem találta megfelelőnek a bizottság összetételét, valamint nehezményezte, hogy a szövetség elnökségének nem lett tagja dr. Posta Sándor olimpia bajnok és dr. Kovács György, a nagykanizsai vívósport bástyája.
Később mégis szerepet vállalt a szövetség munkájában, sőt alelnökké is megválasztották. 1932-ben azonban a szövetségi tisztújítás során a MAC túlsúlyát nehezményezők nem támogatták az újra jelölését, ekkor félreállt, mondván: „osztatlan bizalmat kell élvezni, ha ez nincs meg, egy pillanatig sem habozom levonni a konzekvenciákat, tekintet nélkül arra, hogy indokolt vagy indokolatlan-e a mozgalom, amely az egyesületeket pártokra szakították”. Az ellentétek kirobbantója egyébként az 1931. évi kardbajnokság sorsát eldöntő asszó volt, melyben Kabos Endre és Petschauer Attila küzdött egymással, amikor 4:4-es állásnál a zsűri elnöke, Gerde Oszkár egy elővágás megadásával sokak szerint tévesen döntött MAC-os klubtársa, Kabos javára.
1932-től kevés szerepet vállat a vívósportban, további sorsáról keveset tudunk.
Dr. Gerde Oszkár 61 éves korában 1944. október 8-án Mauthausenban távozott az élők sorából. Más jeltelen sírban nyugvó olimpiai bajnokokkal (Barta István, Berti László, Garai János, Kabos Endre, Petschauer Attila) együtt a Farkasréti temetőben obeliszk őrzi emlékét.
Fotó: ADT