Kovács Pál
1912. július 17. Debrecen – 1995. július 8. Budapest
6x-os olimpia bajnok, olimpiai bronzérmes, 9x-es világbajnok, 2x-es vb ezüstérmes, 16x-os országos bajnok kardvívó, sportvezető, honvédtiszt, Kovács Attila és Kovács Tamás világbajnok vívók édesapja.
Debrecenben született 1912. július 17-én, a gimnáziumban atletizált, magasugró és 110 méteres gátfutásban versenyzett. Egyszer látott egy vívóversenyt, és ez az élmény meghatározta a további sportpályafutását. 16 éves volt, amikor felkerült a fővárosba, a Toldy Gimnázium hallgatója lett, és tanára, Szabó Zoltán vitte a BBTE Széna téri atlétikai pályájára. Közben vívni is elkezdett, első edzője Dunay Bertalan volt.
Először a közgazdasági egyetemre járt, de özvegy édesanyjára tekintettel biztos megélhetés után akart nézni, békeidőben a katonaság ilyen foglakozásnak számított, ezért egy év után a Ludovika Akadémiára iratkozott be. Ekkor Tusnády Alfréd katonai vívómesterhez került, és hamarosan a magyar vívósport nagy ígéretei között tartották számon. Edzői voltak Borsody László és a későbbiekben Jekelfalussy-Piller György is.
Első olimpiáján, 1936-ban egyéniben nem indult, de csapatban megszerezte első olimpiai aranyérmét.
A háborúban mint légvédelmi tüzér oktató vett részt, az egységüket nyugatra vezérelték, 1945 elején pedig már a franciákkal voltak összeköttetésben. Tevékenységüket németellenes antifasiszta ellenállásnak minősítették, maradhatott volna katona a háború után is, de leszerelt, és a Ganz Vagongyárban dolgozott, mint tervező. Ekkortól a Vasasban vívott tovább és érte el azokat az eredményeit, melyek minden idők legjobb vívói közé emelték: 6x-os olimpiai bajnok (1952 egyéni, 1936, 1948, 1852, 1956, 1960 csapat), olimpiai bronzérmes (1948. egyéni), 9x-es világbajnok (1937, 1953 egyéni és csapat, 1951, 1954, 1955, 1957, 1958 csapat), 2x-es vb ezüstérmes (1951, 1954 egyéni), 16x-os magyar bajnok (7 egyéni, 9 csapat).
Időközben már egy kis kávézó tulajdonosa lett, a Bárczy István utcai Quint Eszpesszó legendás hely volt az akkori időben.
Az aktív sportolástól 48 évesen, a római olimpia után búcsúzott, ekkortól mint sportvezető is a legnagyobbak közé került: az MVSZ-nek előbb alelnöke, 1963-68-ig elnöke lett. 1968-től volt a MOB tagja, a FIE Végrehajtó Bizottságának tagja, 1983-ig a FIE alelnöke is, 1983-től pedig a FIE örökös tiszteletbeli tagja. Fuxinak, ahogy barátai hívták, a vívás az élete maradt.
Két fia is követte őt a pástokon, Attila (1939. december 30.-2010. november 11.) 2x-es világbajnok (1966, 1973 csapat), 17x-es magyar bajnok (3 egyéni, 14 csapat), Tamás 2x-es olimpiai bronzérmes (1968, 1972 csapat), világbajnok (1973 csapat), 14x-es magyar bajnok (1 egyéni, 13 csapat), később szövetségi kapitány, MOB sportigazgató.
Kovács Pál 1995. július 8-án hunyt el, emlékét emlékverseny, a XV. kerületben gimnázium, tanterem a Csanády Árpád általános iskolában és a Kovács Pál díj is őrzi.
Forrás: Feleki László: Ide vele régi kardunk (Képes Sport 32. évf. 47. szám. 1983. nov. 19.), kpgimi.hu
Fotó: ADT