Marton István
született 1944. november 15.
Olimpiai 4. helyezett, 8x-os országos bajnok tőrvívó, vívómester.
1944. november 15-én született Keszthelyen, általános iskolai testnevelő tanára, Pém Árpád szerettette meg vele a sportolást. 1957-ben Szabó János vívómesternél kezdett vívni, keszthelyi színekben ifjúsági válogatott kerettag lett.
1962-ben egyik példaképe, Fülöp Mihály hívta az Újpesti Dózsában, pályafutása befejezéséig a klub vívója, majd edzője volt. 1964-ben lett a felnőtt válogatott keret tagja és beválogatták a junior világbajnokság indulói közé.
1965-től katonaság, majd egy súlyos térdsérülés miatt évekig legfeljebb évi 1-1 versenyen tudott elindulni, a csendes, halk szavú, akkurátus és szerény fiatalember rosszul bírta a formahanyatlást. 1971-ben Somodi Lajos lett a mestere, talán ez is hozzájárult, hogy magára talált, hamar betört a hazai és a nemzetközi élvonalba. 1971-78 között 5 alkalommal volt VB résztvevő tőr csapat tagja, a válogatott minden alkalommal az első hatban végzett.
7x-es csapatbajnok, 1972-ben egyéni országos bajnokságot nyert, biztos tagja lett a müncheni csapatnak. A tőr válogatott az olimpiai döntőbe jutásért vívott mérkőzésen a későbbi győztes lengyelektől 8:7-es vereséget szenvedett, Marton mind a négy ellenfelét, köztük a későbbi egyéni olimpiai bajnok Wojdát legyőzte. A válogatott (Fenyvesi Csaba, Kamuti Jenő, Kamuti László, Marton István, Szabó Sándor) végül 4. helyezést szerzett, Marton mind a 6 csapatmérkőzésen vívott, 19 győzelem mellett 4 veresége volt.
1980-tól edzőként dolgozott, legsikeresebb tanítványa Székely Zoltán, de a junior válogatott mellet is tevékenykedett. 1986-tól Egyiptomban, Tunéziában, Indiában és Japán edzősködött, ma pedig a nyugdíjasok nyugodt életét éli.
Fotó: ADT