Leírás

Mendelényiné Ágoston Judit (1937. január 21. Szeged – 2013. május 12. Budapest)

Olimpiai bajnok, 2x-es vb ezüstérmes, vb bronzérmes és 3x-os országos bajnok tőrvívónő, vívómester, testnevelő tanár, gyógytornász.

Szegeden született 1937. január 21-én, apja orvos, édesanyja pedagógus volt. Miskolcon nőtt fel a sokat betegeskedő kislány, szívizomgyulladása volt, sokáig még strandra sem mehetett, végül 13 éves korában, születésnapi ajándékként szülei megengedték, hogy vívni kezdjen. Kardozó akart lenni, az első edzésen tudta meg Irsa Tibortól, aki a nevelőedzője lett, hogy a lányok csak tőrvívásban versenyezhetnek.

1951-ben Budapestre került, a Bp. Lokomotív versenyzője lett, később a TFSE-ben és a BVSC-ben versenyzett, ekkor már Bay Béla volt a mestere.

1959 októberében házasodott össze Mendelényi Tamással, olimpiai és világbajnok kardvívóval, házasságukból 1962-ben és 65-ben kislányok született, Györgyi maga is kiváló vívó lett.

1961-től 1973-ig volt válogatott, legnagyobb sikerét a tokiói olimpia női tőr csapat aranyérme jelentette, de vb érmeket nyert 1961-ben, 1969-ben és 1971-ben is. 1960-ban szerezte meg a TF-en a testnevelő és gyógytestnevelő tanári diplomát, de már 1959-től edzősködött a KSI-ben, 75-85-ig pedig anyaegyesületében, a BVSC-ben. 1975-ben a vívó szakedzői oklevelet is megszerezte. Nem is volt akármilyen edző, hiszen ő fedezte fel és edzette egy évig a később 3 olimpiai érmet is szerző, világbajnok és 4x-es vb ezüstérmes Maros Magdát.

Férje 1979-ben Angliába szerződött, ahonnan nem tért vissza, ahogy akkor mondták, disszidált, és a családját is elhagyta. Felesége nehezen, talán soha nem tudta túltenni magát a csalódáson és a váláson.

1987-ben egy ideig Salzburgban volt vívóedző, később nyugdíjazásáig, 1992-ig a MÁV-ban végzett adminisztratív munkát.

Olimpiai bajnok csapattársaival rendszeresen összejártak, 2013 májusában a mindig jó kedélyű hölgykoszorú készült a Sportcsillagok Falán a kézlenyomatukat megörökítő ünnepségre. Mendelényiné Ágoston Judit néhány nappal korábban, 2 gyermekét és 8 unokáját hátrahagyva, május 12-én váratlanul elhunyt. Csapattársai könnyes szemekkel vettek részt a megemlékezésen.

A bajnoknő a Farkasréti temetőben nyugszik, a gyászszertartáson Rejtő Ildikó, Sákovicsné Dömölky Lídia és Maros Magda búcsúzott tőle.