Menü
Platényi Mihály
1918 – 1993. január 7. Szolnok
Vívóedző, a Szolnoki MÁV vívószakosztály egyik alapító tagja.
1918-ban született, édesapja az I. világháborúban közkatonaként szolgált, de bátorságáért 3 vitézségi érmet is szerzett, a legrangosabb arany vitézségi érmet 1915-ben azzal érdemelte ki, hogy ellenséges golyózáporban – önként vállalkozva – egyedül egy lélekvesztőn átkelt a Dnyeszter folyón, az ott levő ellenséges járőrt elűzte és ezáltal lehetővé tette az ezred átkelését.
Szülei korai elhalálozása miatt árvaházba került, ahol már egészen fiatalon kitűnt sokoldalú tehetsége, színészt próbáltak nevelni belőle, tagja volt a Magyar Rádió énekkarának, énekelt az Operában, hegedült is, de nem vágyott erre a pályára.
18 éves korában önként jelentkezett katonának, a jutasi tiszthelyettesképző intézetbe. Ott is gyorsan kiderült sokoldalú tehetsége, remek úszó és lövész volt, ezért 1942-ben parancsnoka öttusaversenyre vezényelte, amelyen elindultak a válogatott kerettagok is. Ám vívni nem tudott, így 2 héttel a viadal előtt elkezdte a párbajtőrt forgatni. Remekül helyt állt, összetettben 7. lett, nem csoda hát, hogy a Toldi Miklós Sportoktató Intézetbe vezényelték, ahol sporttanári-vívómesteri oklevelet szerzett. A fegyverforgatást Vass Lászlótól tanulta, majd 1944-ben már ő is oktatta a diákokat.
Hiába remekelt azonban öttusázóként és vívóként, a Kárpátokba vezényelték síoktatónak (később Tolnay Klárit, a kor egyik legnagyobb színészét is tanította síelni).
A háború után Rákócziújfaluban telepedett le, ahol apja érdemeire tekintettel még 1938-ban a kormányzó 15 kataszteri hold vitézi telket adományozott részére. Egy ideig a Futuránál, később 27 évig a Szolnok Megyei Építőipari Vállalatnál dolgozott. Kezdetben a helyi labdarugó csapatnak volt az intézője, 1949-ben pedig az akkor alakult Szolnoki MÁV-ban kezdett versenyezni, kardban és tőrben. Rákócziújfaluból hóban, fagyban, esőben kerékpárral járt Szolnokra és vissza. Az egyik országos versenyen 2. lett, egyesületében azzal hálálták meg, hogy attól kezdve megtérítették az oda-vissza 30 km-nyi távolság autóbusz költségét…
1956-tól már tanított is a szolnoki klubban. Elsősorban kezdőket oktatott, de évekig volt mestere többek között Orosz Gyula VB 4. és Szelei István olimpiai és világbajnoki bronzérmes tőrvívóknak, Pusztai Ildikónak, valamint a későbbi kiváló kardmester Köves Mihálynak is.
Edzéseit a katonaságnál tanult fegyelem uralkodott, de a határozottan, szigorúan pattogó vezényszavak mögött ott bujkált a jóságos mosoly, a gyerekekre áradó szeretet. Nemcsak vívni tanította őket, hanem emberségre, tisztességre és becsületességre is.
Platényi Mihály a magánéletben bohém ember volt, kiválóan énekelt és szeretett mulatni. 1972-ben kerékpárjával balesetet szenvedett, a bal karját ezután már nem tudta rendesen használni. 1984-ben már fárasztotta a sok edzésre és versenyre utazás, a kezével is sokat bajlódott, így befejezte az edzősködést, de a bíráskodással, a versenyek látogatásával nem hagyott fel.