Rády József

Rády József

1884. szeptember 22. Szekszárd – 1957. október 11. Balatonkenese

olimpia bajnok és olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok kardvívó, 12x-es magyar bajnok honvéd ezredes.

Szekszárdon született 1884. szeptember 22-én, eredeti neve Katzenback József volt. A katonaiskolába iratozva kellett nevet változtatnia, ekkor egy gyermektelen nagybátyja, Rády János fogadta papíron örökbe. Bonyhádon, Nagykanizsán és Sopronon járt katonaiskolába, elvégezte a Ludovika Akadémiát is. 1905-ben első állomáshelye a váci 6. honvédezred volt, ahol parancsnoka a később 41 éves korában Limanowánál hősi halált halt olimpiai ezüstérmes kardvívó, Békessy Béla lett, akitől az első vívóleckéket is kapta.

Az I. világháború alatt Bukovinában harcolt, mint százados egy géppuska alakulat parancsnokaként.

1907-től a MAC-ban, majd a HTVK-ban versenyzett, mindhárom fegyvernemben. A háború késleltette sportpályafutását, hiszen már 40 esztendős volt, amikor 1924-ben Párizsban első alkalommal részt vehetett olimpián, tagja volt az ezüstérmes kard csapatnak (Berti László, Garay János, Posta Sándor, Rády József, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön, Uhlyarik Jenő). 1928-ban lett olimpia bajnok Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Tersztyánszky Ödön társaként, 1930-ban pedig Európa(világ)- bajnoki címet szerzett a Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön összeállítású csapattal. 1928-ban párbajtőr egyéniben és csapatban is pástra lépett az amszterdami olimpián.

Kardban 7x-es magyar bajnok, 1926-ban és 29-ben egyéniben is nyerni tudott az olimpia bajnokokkal tűzdelt mezőnyben. Tőrben 5x-ös bajnok, egy alkalommal, 1927-ben egyéniben győzött.

A jól megtermett katonatiszt kiváló fizikai adottságainak köszönhette sikereit (korábban atletizált is: súlylökő, volt, diszkoszt vetett, gerelyt hajított, helyből távolt ugrott), de nagyszerű tempójú, eszes vívó is volt, vérbeli küzdő. Dr. Pósta Sándor, a párizsi olimpia egyéni kardbajnoka így írt róla: „…hatalmas, széles vállú katonatiszt… Csöndes, szótlan ember, aki a versenyen az utolsó tusig összeszorított fogakkal, bátran küzdött. Sohasem láttam rajta, hogy letörte volna egy elvesztett mérkőzés… Rádynál jobb, eredményesebb vívó akadt még szép számmal idehaza, de megbízhatóbb csak igen kevés!”

Rády maga is felidézett 1930-ban egy bemutató mérkőzést a Vigadóban, Horthy kormányzó előtt, amikor de Jong holland őrnaggyal vívott 8 tusos párbajtőr asszót. A félidőben de Jong 4:0-ra vezetett, nem sokkal később pedig már 6:0-ra elhúzott, de Rády nem adta fel, végül 8:7-re győzött.

1925-től első parancsnoka volt az akkor alapított Magyar Királyi Sportoktatói tanfolyamnak is, ahol Borsody László volt a fővívómester.

1933-ban fejezte be az aktív sportolást, ezután az MVSZ vezetője lett, úttörőmunkát végzett a párbajtőrvívás hazai meghonosításában.

1938-ban nyugdíjba ment, a budapesti Ulászló utcai házában lakott feleségével, egyetlen leányával és annak családjával.

A II. világháború Nyugaton érte őket, de Rády hazajött, mondván: neki itt van a nyugdíja, a háza. 1951-ben azután államosították a házát, a következő héten pedig elvették a nyugdíját. Balatonkenesén volt egy faházuk, amelyet korábban azért vett, hogy ott kedvenc szenvedélyének, a horgászatnak hódolhasson. A kis faház csak azért maradhatott meg, mert bombatámadás érte. A család ide költözött, semmiféle jövedelmük nem lévén Rády lánya elment utat építeni és követ hordani, hogy megéljenek.  Az egykori nagy bajnokot ez teljesen tönkretette. Otthon őrlődött a nehéz időkben, kézügyességének köszönhetően postai levelezőlapokat készített, amit a húga árult.

1957. október 11-én, 73 éves korában, végelgyengülésben halt meg Balatonkenesén. 1942-ben elhunyt szeretett felesége a Rákoskeresztúri temetőben pihent, mellé szeretett volna kerülni. A családnak nem volt 3000 Ft-ja, hogy a felszállítást kifizesse, ezért eladták a kenesei konyhakertet. 2 nap múlva a vívószövetség kifizette a 3000 ft-ot, mert Rády Józsefet saját halottjának tekintette. Temetésén csapattársa, a magyar vívás másik nagy alakja, dr. Tóth Péter olimpia bajnok búcsúztatta.

Rády József emlékezetét huszárbandérium, Balatonkenesén tornacsarnok őrzi, emléktáblája, Fésüs Károly alkotása is itt található. Unokájának, Manninger Gusztávnénak pedig még 2004-ben is állandóan a nyakában lógott az 1926-es bajnoki aranyérem…

Forrás: Kő András (Magyar Nemzet, 2004. január 17.)

Fotó: Szent György 1927.