Rajcsányi László

Rajcsányi László

1907. február 16. Budapest – 1992. szeptember 5. Budapest

3x-os olimpiai, 3x-os világ és 10x-es országos bajnok kardvívó, mérnök.

Budapesten született, 17 éves korában, 1924-ben kezdett vívni a Wesselényi Vívó Clubban, első mestere Schlotzer Gáspár volt. Kardban és tőrben is jeleskedett, de kiemelkedő eredményeit kardvívásban érte el. Az ifjú mérnökhallgató az amsterdami olimpia évében, 1928-ban érte el első sikereit, ekkor dr. Gerentsér László így írt róla: „A fiatalok között fel kell említenünk, mint a jövő reményeit, ifj. Gerevich Aladárt és Rajcsányi Lászlót. Mindketten nagy technikai készültséggel és jó, sokszor klasszikusra emelkedő alapokkal rendelkeznek, amelyekre nyugodtan lehet építkezni.”

1936-53-ig volt válogatott, 3 olimpián vett részt (a II. világháború miatt 2 olimpia elmaradt), 1936-ban, 1948-ban és 1952-ben egyaránt tagja volt az olimpia bajnok kardcsapatnak, 1936-ban egyéniben 4. helyezést szerzett. Szintén 3x, 1937-ben, 1951-ben és 1953-ban volt világbajnok csapat tagja, a korábban nem hivatalos világbajnokságoknak tekintett Európa bajnokságokon is aranyérmet szerzett a csapattal, 1933-35 között. Országos bajnokságon 2x – 1934-ben és 1953-ban – tudott egyéniben nyerni abban a magyar mezőnyben, mely valószínűleg a második vonalával is végigverte volna a világot, 8x pedig csapatban lett bajnok.

Kovács Pál így emlékezett rá: „Különleges ember volt a páston és az életben egyaránt. Első edzője, Sczlotzer mester segítségével egyedi technikát sajátított el, és olyan gyors keze volt, mint a világon talán senkinek. Villámgyors parád-riposztjaival sok értékes, nagy győzelmet aratott, technikája, gyorsasága utolérhetetlen volt. Fanyar humorával, zárkózottnak tűnő természetével nagyon jól beilleszkedett a csapatba.” Kárpáti Rudolf szerint: „…hozzá hasonló igazságérzettel rendelkező embert keveset ismertem. Mindig minden tettéért vállalta a felelősséget.”

1930-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett, a fővárosnál dolgozott mérnökként, nyugdíjba vonulásáig ez volt az egyetlen munkahelye. 1939-43-ig a Képes Sport főszerkesztője is volt, a háborús években az Oktogon egyik II. emeleti lakásában működő szerkesztőségben üldözött újságírókat (pl. Tabi Lászlót) mentett, városi főmérnökként megóvta a Bazilikát a pusztulástól.

Felesége Raffay Blanka színésznő volt, két gyermekük született, Péter fogorvos, Pál üzletember lett. Rajcsányi László 1953-ban visszavonult az aktív sportolástól. 1956-ban 1 évig a Vívószövetség elnöke volt, azonban magatartása miatt eltávolították és eltiltották a sportbeli tevékenységtől.

1972-ben kis gumiabroncs-szerelő és centrírozó műhelyt nyitott külföldön élő fiai segítségével, közel a Tanács körút 13-15. szám alatti lakásához, az Ó utcában, ez volt a második hazai korszerű gépi berendezéssel ellátott üzlet, ahol maga is kétkezi munkát végzett az akkor már 60 éven felüli mérnök.

Élete 86. évében, 1992. szeptember 5-én, gyógyíthatatlan betegségben halt meg, utolsó kívánsága szerint jó barátja és bajnoktársa, Kárpáti Rudolf búcsúztatta. Emlékét a Csanádi Árpád Központi Sportiskola egyik tanterme őrzi, itt lett elhelyezve a róla készült dombormű is. ifj. Blaskó János szobrászművész alkotása.

Fotó: ADT