id. Somodi Lajos
1928. december 4. Abádszalók – 2012. május 9. Budapest
Olimpiai bronzérmes, országos bajnok tőrvívó, vívómester.
Abádszalókon született, édesapja segédmunkás volt. A fővárosi Hajós utcában nőtt fel, a Madách Imre Gimnáziumban a testnevelő tanára ismertette meg a vívással, nevelőedzője Gellér Alfréd volt.
1954-ben tagja volt a Főiskolai Világbajnokságon aranyérmet nyerő magyar férfi tőr csapatnak (Gyuricza József, Marosi József, Pacséry Kázmér, Somodi Lajos, Szőcs Bertalan). 1956-ban egyéni országos bajnoki címet szerzett úgy, hogy a nap folyamán kétszer is le tudta győzni az előző év egyéni világbajnokát, Gyuricza Józsefet. Így került be az olimpiai csapatba, Melbourne-ben tagja volt a bronzérmes csapatnak (Fülöp Mihály, Gyuricza József, Marosi József, Sákovics József, Somodi Lajos, Tilli Endre).
Sérülései miatta négyszer műtötték, ezért fiatalon visszavonult a versenyzéstől. 1965-ben szerzett szakedzői diplomát a TF-en, ezt követően világbajnoki érmesek sorának volt mestere. Fia, ifj. Somodi Lajos is válogatott vívó volt, Németországban edzősködik, évtizedekig volt a világversenyeken számtalan érmet szerző német női tőr válogatott edzője, illetve kapitánya.
Id. Somodi Lajos 1946-tól 1982-ig az Újpesti Dózsa versenyzője és edzője volt. A Bp. Honvédban, 1987-től pedig a Vasasban is dolgozott. Idős korábban betegeskedett, utolsó éveiben visszavonultan élt. 83 éves korában, 2012. május 9-én hunyt el, búcsúztatása a Batthyányi téri Szent Anna templomban volt.