Leírás

Schmitt Pál

született 1942. május 13. Budapest

2x-es olimpia és 2x-es világbajnok, 2x-es vb ezüst- és 3x-os vb bronzérmes, 2x-es egyéni és 3x-os csapat országos bajnok párbajtőrvívó, volt köztársasági elnök, 39 éve a Nemzetközi Olimpia Bizottság magyar tagja, 23 évig a Magyar Olimpia Bizottság főtitkára, majd elnöke, a Nemzet Sportolója.

1942. május 13-án született, nővérével és öccsével a Németvölgyi úton nőtt fel. Gimnáziumi testnevelő tanára, Paulinyi Jenő szerettette meg vele a sportot, atletizált, majd öttusázni kezdett, de a futás gyengén ment. Nem úgy a vívás, hamar megmutatkozott tehetsége a párbajtőrvívásban. Szőcs Bertalan tanítványaként 1967-ben mutatkozott be a válogatott csapatban, egy csapat bronzzal, ezt követően 130 alkalommal képviselte a magyar színeket. 1976-ban visszavonult a válogatottságtól, 1977-ben makacs kézsérülése miatt a vívást is abbahagyta.

Orvosi pályára készült, 17 éves volt, amikor orvos édesapja meghalt. 1960-ban érettségizett a Petőfi Gimnáziumban, származása miatt azonban nem tudott továbbtanulni.

1961-ben jó barátjával és vívótársával, Préda Istvánnal, akit szintén nem vettek fel az egyetemre együtt indultak a duisburgi ifjúsági világbajnokságon, ahol néhány napos disszidálási kísérlet „társ tettesei” voltak. Ahogy akkor tájt gyakori volt, a megnyitóünnepségen probléma volt az NDK zászló felvonásával, ezért a szovjet vezetők vezetőségével a szocialista országok vívói kivonultak az ünnepségről és a fiatal vívók nem indulhattak a világbajnokságon. A magyar csapat elindult hazafelé, de a két csalódott fiatalember, akiket ekkor már 2 éve a legmagasabb pontszámot elérve sem vettek fel az egyetemre, a tilalmat megszegve visszatértek a versenyre, és jelentkeztek a versenyszervezőnél. Szerencsére a sportvezető lebeszélte őket a tervükről, mondván hogy ezzel lehetetlen helyzetbe hozzák magukat, így vonatra ültek és Bécsben még utolérték a magyar csapatot. Féléves eltiltás lett a néhány órás disszidálás büntetése. A történet innentől már jóra fordult, a legenda szerint dr. Bay Béla, a vívók szövetségi kapitánya egy vadászaton találkozott Kádár Jánossal és Aczél Györggyel, elmondta nekik, hogy két versenyzője milyen derekasan viselkedett, nem engedett a csábításnak, hanem visszautaztak a csapatukhoz. Béla bácsi arról is beszámolt, hogy származásuk miatt egyiküket sem vették fel az egyetemre. Néhány nap múlva a kéz fiatal vívót behívták Aczél titkárságára, 2 nap múlva mindketten egyetemi hallgatók voltak…

Schmitt végül közgazdász diplomát szerzett, 30 éves korában már az Astoria Szálló igazgatója volt, 8 év után a Népstadion és Intézményei főigazgatói posztjára került.

1983-tól meghatározó alakja a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalomnak. A MOB-ban 89-ig főtitkár, ezt követően 2010-ig elnök, azóta tiszteletbeli elnök. A NOB-nak 1983-tól, a NOB Végrehajtó Bizottságnak 1991-95-ig tagja, 1995-99-ig alelnök, 1999-2007-ig az Olimpikonok Világszövetségének elnöke. Magyar olimpikonok és edzőik százait segítette munkájával álmaik megvalósításában. Volt sportolóként pontosan tudta, hogy mi játszódik le a versenyzők fejében a sportpályákon, milyen problémákkal küzdenek a felkészülés során, vagy a mindennapi életben, és mindig kész volt támogatni a „gyerekeit”. Öt nyelven beszélő, remek diplomáciai érzékkel rendelkező sportvezetőként nemcsak a magyar sportért, de minden egyes sportolóért is rengeteget dolgozott, és ő a magyarok egyik legnagyobb szurkolója a protokollpáholyokban ülve is. 80. életévének betöltésével a szabályok értelmében megszűnik NOB tagsága, de nagy kérdés, hogy talál-e a sportvezetés utódjául olyan jelenleg aktív személyt, aki képességei és szakmai tapasztalata alapján is alkalmas a pótlására, és Schmitt Pálhoz méltó módon folytatja a munkát a NOB-ban.

Sokszínű egyéniségének és sokoldalúságának bizonyítéka, hogy az olimpiai mozgalom szolgálata mellett a politikai életben is tevékeny és eredményes volt. 1993-tól madridi, utána berni nagykövetként képviselte hazánkat, 2004-től tagja volt az Európai Parlamentnek, 2009-től alelnökévé is választotta a testület.

2010-ben megválasztották Magyarország köztársasági elnökévé, azonban 2012-ben doktori diplomája érvényessége kapcsán kirobbanó vita után lemondott tisztségéről.

Feleségével, az olimpia ezüstérmes tornásszal, Makray Katalinnal 1963 óta házasok, 3 gyermeket neveltek fel, az egykor a TV tornából ismert Alexa, Petra és Gréta összesen 6 unokával ajándékozta meg a szülőket. Gréta fiai, Vendel és Vince világbajnok vízilabdázók, de a nagypapa annyira szurkol nekik, hogy gyakran csak a tv előtt követi a meccseiket.