Leírás

Egy elfeledett vívóterem története

Manapság talán már kevesen tudják, hogy Budapesten az Erzsébet körút 1. szám I. emeletén (a Rákóczy út sarkán, a Blaha Lujza téri nagy SPAR áruház épületében) évtizedekig az egyik legnagyobb fővárosi vívóterem működött. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár tulajdonában álló, 1892-ben épült épületben 1894-től lovag Arlow Gusztáv, a kor egyik legnevesebb vívómestere nyitott vívótermet. Arlow mester a bécsújhelyi vívóakadémián végzett katonatiszt volt, aki 1894. december 15-én lemondott tiszti rangjáról, hogy feleségül vehesse közrangú szerelmét, Zsille Ettit, ezután vívómesterként dolgozott. Kardvívás című 1902-ben megjelent műve ma is hasznos olvasmány. 1909. május elsejével Arlow visszaszerezte tiszti rangját és feladta a termet, melyet Santelli Italo vett át.

A vívóterem, melyhez hátul az udvarban külön lépcső vezetett fel, a korabeli leírások szerint akkor a volt, hogy egyszerre 10-15 pár asszózhatott, és ha egy-egy penge a harc hevében eltörött, röptében legalább egy Európa vagy világbajnokot talált el, ha nem éppen olimpiait.

Az itt készülő és versenyző olimpia és világbajnokok nevét szinte lehetetlen felsorolni, elég talán Gerevich Aladár, Elek Ilona, Kabos Endre, Petschauer Attila, Posta Sándor nevét említeni.

A teremben estélyeket, vívóakadémiákat, sőt 1927-ben még hangversenyt is tartottak, de – csakúgy, mint a többi vívóterem – híres párbajok színhelyei is volt. 1896. november 7-én Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos idősebb fia, későbbi miniszter) és Ugron Gábor országgyűlési képviselő párbajozott itt, csakúgy, mint 1902. márciusában gróf Tisza István (egyik segédje gróf Andrássy Gyula) Rakovszky István képviselővel.

Santelli Italo fia, György (Giorgio) szinte az Erzsébet kőrúti teremben nőtt fel, és sokáig úgy tűnt, hogy apja örökébe lép, azonban az 1920-ban egyéni magyar kardbajnokságot nyert ifjú 1924-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol neves vívóiskolát alapított.

Santelli Italot 1933-ban szerződtette a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete, és a Maestro áttette a székhelyét a József (nádor) térre, a később a nevét viselő vívóterembe.

Az Erzsébet körúti vívóterem 1933. októberében megszűnt vívóterem lenni, tánciskola vette át a helyét.