Leírás

A Balaton-bajnokságok története

A már legendás Balaton-bajnokságok történetét a Vívóvilág 2003/1. számából, dr. Nedeczky László visszaemlékezéséből ismerhetjük meg:

A szezonnyitó verseny ihletét a BVSC vívócsapatának 1957. évi Gand-i (Belgium) túrája ihlette, mely talán az első nyugati klubtúra volt a vívósportban. Nedeczky Laci bácsi akkor az MVSZ-nek a vidék vívósportjával foglalkozó elnökségi tagja volt (akkoriban 75 vidéki szakosztály működött, majd minden nagyvárosban volt egy-egy „Dózsa”, „Honvéd” és „Lokomotív” vívószakosztály), és a Balaton-bajnoksággal az volt a legfontosabb célja, hogy az addigra már beinduló nemzetközi vívóéletben a magyar szakosztályoknak lehetőséget nyújtson, viszonossági alapon történő külföldi meghívásokra.

Az első verseny 1958-ban Keszthely parti sétányán felállított pástokon bonyolódott, azonban a mostoha időjárás miatt az akkor még romokban heverő Festetics kastély termeiben, a két utolsó döntő pedig a már a Szabadtéri Színpadon fejeződött be. Az első győztesek Morvay Zsuzsa (női tőr), Szőcs Bertalan (férfi tőr), a későbbi Szőcs házaspár, valamint a lengyel Dzieleglewski (párbajtőr) és Keményváry Géza (kard) voltak. A versenyt követően edzői tanfolyamot is tartottak a vidéki edzőknek, melyet Gellér Alfréd vezetett, az edzők Hatz József, Szűts János és Nagy Árpád voltak, a „tanítványok” között Gasztonyi János, Zsoldos Péter, Váry Attila, Fülöp Gyula, Józsa János és Mónus Sándor – megannyi nagyszerű nevelőedző – nevét olvashatjuk.

Az első sikeres verseny után sikerült a Munkaügyi Minisztérium vezetői révén egy minden igényt kielégítő új helyszínt találni: a Siófok-Széplak területén fekvő egykori OTI gyereküdülőt, akkor már Szakmunkás Üdülőt. A hatalmas pillérekre épített 3 épület alatt voltak a pástok, fedett helyen, de már szinte a Balaton partján, és az évek során kialakult az állandó vezérkar is: Fülöp Gyula, Székely Tibor, Gyarmat Mihály, dr. Boros Jenő, Tilly János, Maszlay Lajos, dr. Nedeczky György.

A vívószakosztályok éltek a külföldi kapcsolatfelvétel lehetőségével, a Dózsa és a Honvéd elsősorban szovjet klubokkal vette fel a kapcsolatot, a BVSC Lengyel- és Olaszország felé orientálódott, nyugat-Európa felé pedig a Vörös Meteor és az OSC nyitott, később a vidéki szakosztályok is bekapcsolódtak a nemzetközi vérkeringésbe.

Az első nyugat felől érkező „invázió” 1963-ban volt, amikor a nyugatnémet szövetség alelnöke, Heinz Lebkücher 15 személygépkocsival hozta el vívót. A férfi tőr versenyt abban az évben a nemrég elhunyt Max Geuter nyerte.

Jöttek távoli országokból is a versenyre, pl. Palócz György vezetésével kubaiak és Németh Árpád szervezésében a tunéziaiak. Állandó résztvevők voltak a busszal érkező szatmárnémetiek és a Földes mester vezetésével érkező válogatott csehszlovák vívók, de a 90-es évek elején az indonéz válogatott is részt vett a versenyen.

A legszínesebb verseny 1965-ben, a Budapesten rendezett Universiade után volt, amikor az ott megjelentek mind elindultak a Balaton-bajnokságon is. Emlékezetes maradt az ott résztvevőknek az utolsó versenyszám utáni nagy vívó bál, melyen a jó hangulatot a BVSC-s Pulay György – junior párbajtőrbajnok – vezette Aiszkülosz zenekar szolgáltatta.

Kiemelkedő év volt még az 1988-as esztendő, amikor több nemzet válogatottja, így az olaszok és az USA vívói is Siófokról, a Balaton-bajnokságról indultak az olimpiára. 1987-től női és veterán párbajtőr is bekerült a versenysorozatba,

A versenyszámok döntői – mindig telt ház előtt – a siófoki Szabadtéri Színpadon kerültek megrendezésre. Érdekes színfoltja volt a versenyeknek a Fülöp Gyula által üzemeltetett „Zokogó Majom” elnevezésű pihenőhely, valamint a közeli Hableány (Habcsaj) nevű vendéglátóipari üzemegység is.

A 40 évet megélt verseny a 90-es évekig élte fénykorát, ekkor kezdődtek a Világkupa versenyek, így már több alkalom is volt a nemzetközi versenyeken való részvételre.

A záró verseny az első, 1999-ben, minden vívószámban és kategóriában megrendezett Veterán Világbajnokság volt, melyen két magyar siker született: Rejtő Ildikó és Erdős Gábor lettek világbajnokok. A díjátadók között volt többek között René Roch és Mario Favia, a FIE elnöke és főtitkára, dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere és dr. Gémesi György, az MVSZ elnöke.

Veterán vívóink 2018-ban,  a Vívás Világnapján egy megújuló Balaton-bajnoksággal kívánták felújítani a hagyományokat.  Egy olyan hagyomány éledt fel, mely vívók generációinak jelentett maradandó élményt és a vívóidény kezdetét.